Értékek vs. érdekek
Bár érdekeink és értékeink között nem mindig és nem feltétlenül van ellentét, életünk sok döntéséhez szükség van annak megfontolására, hogy melyikük mentén határozunk. Ez a kérdés azért is bonyolult, mert a két fogalom egymástól sem független, lényegében mindkettő a létfenntartásunkkal áll összefüggésben. Az érdek célirányos cselekedeteink motiváló tényezője, a tárgyi vagy szellemi környezet elemeihez való viszonyulásunk kifejeződése azok megszerzésére, létrehozására, birtoklására, megőrzésére vonatkozóan. Az érték az anyagi vagy szellemi környezet elemeinek hasznosságát, szükségességét jelzi. A szoros kapcsolat ellenére általában eltérő vonatkozásban használjuk az érdek és az érték kifejezést, és különbségeket tapasztalhatunk fontosságuk megítélésében is. A két fogalom elválik abban a vonatkozásban, hogy az ideológiai megközelítés az érdeket alacsonyabb szintűnek állítja be, mint az értéket, ezért a két fogalom gyakran kerül összeütközésbe, és hamis szempontokat sugall döntéseinkben, cselekedeteinkben.
Az értékekhez gyakran kapcsolódnak olyan ajánlások, amelyek általános magatartási-gondolkodási--cselekvési mintákat írnak elő, ezzel szabályozva az emberi viselkedést. Ezek az etikai - morális formában megjelenő elvek sok vonatkozásban hasznosak, azonban érvényességüket kellő alap nélkül általánosítva tévútra vezethetnek. Az ideológiák pontosan ezt a hibát követik el, amikor a társadalom alapjait egyoldalúan határozzák meg. Még a természettudományokban használt elvek sem tekinthetők abszolút érvényűnek: ehhez ragaszkodva maga a tudományos jelleg csorbul vagy vész el. Az önkényesen kialakított, magánérdekekre épülő ideológiák a legkevésbé tekinthetők tudományosnak, így az erre épülő elvek is hamisak.
A helyes döntéseket - akár bevalljuk, akár tagadjuk - túlnyomó részben érdekeink motiválják, amit viszont az ideológiák az értékekre és elvekre hivatkozva előszeretettel bírálnak. Ez a kettősség is arra mutat, hogy az ideológiai értékfogalom élesen elkülönül a valódi érdekektől, megkérdőjelezi az érdekek motivációs funkcióját. Mindez oda vezetett, hogy az értékek pozitív, míg az érdekek negatív fogalmakká váltak, alapot szolgáltatva lépéseink önkényes, kettős megítélésére, az értékek és elvek tetszés szerinti használatára. Ez az oka annak, hogy a nyugati civilizáció uralkodó ideológiáját követő hatalmi gépezetek egyre-másra hoznak ésszerűtlen, a józan ésszel nem értelmezhető, önmagukra nézve is káros, fenntarthatatlan döntéseket, amelyek csak az ideológia hatalmának visszaszorításával hozhatók helyre. A közben elkövetett bűnök és károk azonban velünk maradnak, visszafogva fejlődésünket. Meglehetősen alacsony esély van arra, hogy e bűnök valódi okozói és elkövetői valaha is számonkérhetők legyenek, ami a bűnelkövetéstől való visszarettentés erejét jelentősen csökkenti, a kalandor viselkedés számára széles teret biztosít.
A leírt jelenség mindennapjainkat fenyegető példái az "egyszerű" ideológiai vitákat meghaladva mára odáig jutottak, hogy napról napra eddig nehezen elképzelhető, a civilizációt közvetlenül veszélyeztető, emberiség-ellenes cselekvések történnek körülöttünk. A helyzetet tovább rontja, hogy ezek józan észből következő megítélését a tömegtájékoztatás és az elszabadult negatív indulatok nagy mértékben nehezítik, végletesen megosztva az emberiséget és az ellentéteket robbanásig feszítve, ezzel egy végzetes katasztrófát kockáztatva. Ez lett a következménye annak, hogy a tömegeket tárgyiasító, a társadalmon uralkodni akaró, rejtőzködő háttérhatalom felelőtlen és mérhetetlen kapzsiságát, egyeduralmi törekvéseit nem ismertük fel időben, hagytuk magunkat félrevezetni.
Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének valóságos értékeink és elveink, de még azt sem, hogy soha ne helyezhetnénk őket érdekeink fölé. Egy ilyen hozzáállás kíméletlen érdekemberré tenne minket, és eltűnne a könyörületesség, kíméletesség, a szeretet, a megbocsátás és hasonló emberi erények, amelyek emberivé tesznek minket. Ezeknek a mélyen emberinek számító tulajdonságoknak a gyökerei az evolúciónak éppúgy eszközei, mint az emberi társadalom fejlődésének, ezért valóságos, örök értékeket jelentenek, szemben az ideológiák harcos magatartásmódot követelő, öncélú és egyoldalú értékeivel, amelyek a történelemben már sokszor vezettek katasztrófához. Ezért nem engedhetjük meg, hogy természetes gondolkodásmódunkat bármilyen ideológia átalakítsa, embertelenné tegyen minket annak apropóján, hogy a demagógia segítségével a burkolt egyedi érdekeket képviselő látszatértékeket a valódi közérdek fölé erőltesse.
|