Világnézet tömören
Az itt részletezett gondolatok egységes alapelvekre épülő, logikus gondolkodás termékei, amelyek a tapasztalás, a tudomány, a mindennapi élet és a civilizációs fejlődés jelenségeivel összhangban állnak. A lehető legáltalánosabb tapasztalatokat tükrözik, legalább részleteiben a legszélesebb körben támogatottak és mindenki számára érthetőek. Kevés olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek még nem érték el a tömeges ismertséget, viszont a következtetések némelyike talán sokak számára újdonságnak tűnhet. Mindezek összessége - nyilvánvalóan mellőzve a teljességre való törekvést - alapul szolgálhat a hosszú távon fenntartható közgondolkozás formálásához.
- Az emberiség az élettelen és élő világ fejlődésének része, ami nem csak a múltját, hovatartozását, de a jövőjét is meghatározza. Ugyanakkor az emberi gondolkodás új - gondolati - világot is teremtett, amelynek berendezése során a valóságos világról alkotott gondolatok a valóságtól is elszakadhatnak. Ez a jelenség az anyagi világhoz tartozó emberre, tevékenységére és környezetére éppúgy hatással van, mint a fizikailag létező természeti jelenségek. Ezért gondolkodásunk az anyagi világtól független erőként, a természeti törvények erejével összevethető mértékű hatással van jövőnkre.
- Az emberi elme a világ jelenségeiről csak tapasztalás útján tud valós, megbízható képet alkotni. A levont következtetések megfelelősége, igazsága - a beléjük vetett kizárólagos hittel szemben - a megismételhető bizonyítékok segítségével alapozható meg. Bármilyen, emberi elmében született, bizonyíthatatlan állítás és következtetés tényként és követendőként való kritikátlan elfogadása hibás döntés. A valóságos, igazolható bizonyítékokkal ellentétben álló, légből kapott kitalációk, következtetések pedig helytelenek, valótlanok, ezért károsak. A világról és jelenségeiről szóló, folytonosan bővülő, pontosuló ismeretek kialakításának egyetlen megbízható útja a jól megalapozott tudomány módszereinek használata, aminek eredményei közös kincsünket és civilizációnk bázisát alkotják.
- Az emberiség semmiféle elképzelt, fölötte álló személynek, jelenségnek, erőnek, törvénynek, elvnek nem tulajdona, rabja vagy kiszolgálója. A közösségeket, társadalmat irányító valóságos, de nem megváltoztathatatlan erők a mindenkor hatalmon lévő személyek, körök érdekei és akarata. A történelem ezen erők jellegéről, fejlődéséről és érvényesüléséről szól.
- A demokrácia lényege a legszélesebb körű érdekközösség akaratának érvényre jutása, amelynek célja - és az emberiség törekvéseinek iránya - olyan társadalmi viszonyok kialakítása, amelyek között a társadalmat alkotó emberek valós, kölcsönös, megalapozott érdekei érvényesülnek. A tömegeket vagy egy részüket más irányban mozgósító ideológiák jóhiszemű vagy önző szándékú erők és hatalmi törekvések eszközei.
- Az emberiség az egyén és a társadalom egységére épül, ami a jövőben sem változhat meg. Ennek az összhangnak, egyensúlynak ideológiák általi megbontása olyan torzulásokhoz vezet, amelyek az emberiséget veszélyeztetik. Valós érdekeink ezért nem csak az egyén, hanem a közösségek és a társadalom jogos és reális érdekeit is tartalmazzák. Tiszteletben tartásuk és érvényre juttatásuk az egyén és a tőle elválaszthatatlan társadalom számára egyaránt fontos, de szolgálják utódainkat és az emberiség hosszú távon megvalósítható jövőjét, a fenntartható fejlődést is.
- Az emberi faj egysége a tudomány jóvoltából bizonyított tény, azonban a történelmi és kultúrális előzmények miatt nem csak civilizációs és gazdasági, hanem erkölcsi és mentalitási kérdésekben is jelentős különbségek vannak emberek és társadalmak között. Az emberiség fennmaradásához globális szinten szükséges egység létrejöttében nélkülözhetetlen a kölcsönös akarat, de ennek vannak olyan akadályai, amelyek nehezen feloldhatók és időt, türelmet, változásokat igényelnek. Minden egyoldalú vagy erőszakos globalizálási törekvés a visszájára fordul, ha jelentős mértékű, másokra nézve újabb igazságtalanságokkal, erőszakkal járó, nem önkéntességen alapuló eszközöket használ vagy igényel. A közösségek, országok, kultúrák, de azok egyedeinek is alapvető joga megválasztani saját lételemüket, annak minden következményével együtt. Más felek jogainak, önállóságának megsértése esetén azonban az erőszak alkalmazóját a jószándék sem mentheti fel és nem mentesítheti a felelősség és a következmények alól.
- Ellentéteink a tudattalanban gyökerező ösztönös viselkedésen, érdekeink és gondolkodásmódunk különbözőségén kívül a társadalmi rendszer konfliktusai által meghatározottak, de hatalmi érdekek befolyásoló tevékenysége alatt is állnak. A társadalmi közeg közös érdekeink keresésére és felismerésére, az ellentétek feloldására ösztönöz, amihez szükség van ismereteink, tudásunk, gondolkodásunk valós alapjainak, tartalmának és mozgatóerőinek megismerésére és megosztására. Az erőszak elleni védekezés az egyén és a közösség elvitathatatlan joga, ezért a folyamathoz türelemre, együttérzésre, megértésre és belátásra van szükség.
|