Fórum     Blog     Társalgó     Visszajelzés         Home

Ajánló

A Tartalomban szereplő írások mindegyikében több olyan megállapítást találunk, amelyek - a honlap sarokpontjaiként - kiemelt figyelmet érdemelnek. A kurzort az itt látható részletekre irányítva, ide kattintva maga az írás teljes terjedelmében jelenik meg. A kiemelések nem követik a Tartalom sorrendjét, időről időre frissülnek és javaslatokat is szívesen fogadunk.

Kellemes böngészést.

...

A politikai irányítás egyik formája a demokrácia, amelyre a történelem több évezrede során rengeteg forma alakult ki, de általánosan elfogadott alakjára még nem született megoldás. A felmerülő problémák számos olyan okból származnak, amelyek a társadalom fenntartásának módjait nem teljes érvényű és nem megfelelően kialakított társadalom-fejlődési alapelvekre építik. A mai felfogás a társadalmat alkotó emberek jogaira koncentrál, és ennek szélsőséges formájában az egyéneket megillető szabadságjogokat abszolutizálja, de kevésbé vagy egyáltalán nem foglalkozik azokkal az ismérvekkel, amelyek a társadalom, és ezzel az emberiség egészséges, hosszú távon fenntartható fejlődését hivatottak biztosítani. Így a demokratizmust kizárólagos, öncélú eszközként, érinthetetlen és korlátozhatatlan alapelvként kezeli. A társadalom érdekeinek akár rövid, akár hosszú távú, minél teljesebb feltárása, az ezt veszélyeztető, ezzel szembenálló tényezők felismerése és kiküszöbölése a jövő mellett napjaink égető problémája.

...

A világot mozgató erők a múltban direkt módon kötődtek a legerősebb fizikai erővel rendelkező hatalmakhoz. A társadalom demokratizálódása hozta el a ma már általánossá vált társadalom-irányítási módszert, aminek lényege a tömegek befolyásolásának politikához kapcsolása, fedett pszichológiai módszerek alkalmazásával. A társadalom fejlődésével azonban a változások tendenciája az erőszakra épülő hatalom visszaszorulása, a fejlődés demokratizálása  felé mutat, amiben a politika főszerepet játszik.

...

Az univerzum nem tartozik nekünk magyarázattal.
A mi dolgunk, hogy megértsük.

...

Az információ a kor alapvető eleme, szerepének fontosságát nem lehet tagadni. A most eluralkodott fegyveres szembenállás nem merül ki az emberek és fegyverek összecsapásában, és a félrevezető információk - hazugságok - nem csak az ellenfél taktikai megtévesztését szolgálják. Az igazi tét a tömegek befolyásolása, a háborús felek valamelyikével szembeni ellenszenv szításával, a háborús hisztéria fokozásával. A dezinformáció és az érzelmi befolyásolás nem új jelenség, azonban eljutott arra a szintre, amikor az emberek többsége felismeri, hogy már nem képes megítélni az elé került információk hitelességét, emiatt az információk közömbössé válnak, tájékoztatási funkciójuk megszűnik.

...

Régóta ismert, hogy a társadalmat, közösségeket gyakran érik súlyos manipulációk, aminek ténye és eszközei az álcázás ellenére előbb-utóbb napvilágra kerülnek. Ezek megfelelő szándékkal és támogatással már az elmúlt évszázadban súlyos világégéseket okoztak, de az emberi gondolkodás leleményességét és az emlékezet korlátait ismerve nem lehetett kétséges, hogy a fejlemények nem állnak meg ezen a szinten: további, hasonló történésekre a jövőben is számíthatunk. Sok évszázados, de a közelmúltban elgyengült európai ösztöneink kevésnek bizonyultak: a kultúra immunrendszerét támadó mélyállam szisztematikus munkával elérte, hogy a társadalom megosztottá váljon, és délibábokat kergetve rohanjon a háborúba.

...

A háttérhatalom láthatóan nagy erővel hat mindennapi életünkre, miközben a tömegek nagy árat fizetnek a demagóg jótékonykodás oltárán. A jólét csapdájába került nyugati világ ma a félreértett és haszontalan jóemberkedést hirdető ideológia tragikus következményeként saját magát pusztítja, beleértve azt a szűk kört is, amely a hatalom vaksághoz, süketséghez vezető bűvöletében él. Nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy ez a végletes és végzetes ellentmondás sokáig nem tartható fenn, azonban a kiutat egyoldalúan keresve aligha lehet mindenki számára kielégítő megoldást találni.

...

Ami a hétköznapi viszonyokban a kölcsönös előnyökön nyugvó mindennapi együttélést jelenti, azt az emberi társadalmakban a nagyobb csoportok között a béke adja. Az összkép - hasonlóan az emberi léptékű kapcsolatokhoz - nem homogén: a felek közötti erőviszonyok erősen meghatározzák természetét. Az emberi viszonyok alapjait törvényi szinten már századokkal ezelőtt lefektették, használatuk és betartásuk azonban sokszor futott zátonyra. A béke szabályzására a nemzetek közötti egyezmények szolgálnak, bár ezeket elsősorban a háború lezárására és távoltartására alkotják meg, és megbízhatóságuk is gyakran kétséges.

...

A papír és a hozzá hasonló funkcióval rendelkező egyéb anyagok nem csak leírt gondolataink, adataink, képi emlékeink megőrzésére valók, a gondolkodás és az alkotás speciális formáit is lehetővé teszik és segítik, előre nem látott lehetőségeket és világokat bontakoztatnak ki (gondoljunk a művészetre mint önálló világra). A kézírás folytatásaként a nyomtatás feltalálása létrehozta a könyvek világát, ami a kultúra tömegcikké válását eredményezte. A félvezető-technika, a számítógépek megjelenése egy még szélesebb, ígéretesebb világot nyitott, ami életünket jelentősen megváltoztató újabb világok sorának kialakulásához vezetett, egyebek között a  határtalan kommunikáció, a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia lehetővé tételével.

...

Az élőlények között szinte csak az ember képes arra, hogy saját közvetlen és személyes érdekein túl más, absztrakt motivációkat is kövessen. Ennek mértéke emeli igazán az embert a többi élőlény fölé, és az önös érdekeken túllépő tudat teszi lehetővé számára a világ és saját maga továbbfejlődésében való szerepvállalást. Ez a magasabb rendű tudat a társadalomban élő ember tudata, a közösségi tudat, amelynek mai legfejlettebb szintje a társadalom-tudat. Ennek továbbvitele az az irány, amely alapot és lehetőséget ad az emberiség történelmi továbblépéséhez, egy tudatos, önmagát fejlesztő társadalom kialakításához.

...

Korunk alighanem legszélesebben kutatott és vitatott kérdése az élet és a civilizációk kialakulásának esélyei a kozmoszban. Már a válaszkeresés kiindulópontjainak meghatározása során is felmerülnek olyan, ma még el nem dönthető kérdések, amelyek érzelmi alapon történő megközelítése a fantáziálás szintjére korlátozzák a témával kapcsolatos megállapításokat. Ezek között talán a legalapvetőbb az a dilemma, hogy létezhet-e a földitől lényegesen eltérő, más kémiai rendszerekre épülő életforma, vagy a számunkra adott alapokat univerzálisnak kell tekintenünk.

...

Inkább legyenek megválaszolhatatlan kérdéseink, mint megkérdőjelezhetetlen válaszaink.

...

Az emberiség az élettelen és élő világ fejlődésének része, ami nemcsak a múltját, hovatartozását, de a jövőjét is meghatározza. Ugyanakkor az emberi gondolkodás új - gondolati - világot is teremtett, amelynek berendezése során a valóságos világról alkotott gondolatok a valóságtól elszakadhatnak. Ez a jelenség az anyagi világhoz tartozó emberre, tevékenységére és környezetére éppúgy hatással van, mint az attól független természeti jelenségek. Ezért gondolkodásunk az anyagi világtól független erőként, a természeti törvények erejével összevethető mértékben döntően meghatározza jövőnket.

...

Az ember, mint társadalmi jelenség vizsgálata nyilvánvalóan nem illik a természettudományok hagyományos témái közé, mégis kísérletet kell tennünk olyan vizsgálati módszerek kialakítására, amelyek az objektivitás igényeinek is megfelelnek. Az ideológiák ezt a feladatot csak erősen korlátozott körülmények között végzik el, ezért következtetéseik érvényessége véges, nem beszélve arról, hogy egyetemlegességük hiánya állandó, egyre szélesedő és megoldhatatlanná váló konfliktusokat teremt. A civilizáció általános érvényű, átfogó megismerésével túl kell lépni a társadalmat veszélyeztető egyéni és csoportérdekeken, az emberiség valódi, jogos és reális érdekeit mindenkire kiterjesztve.

...

A demagógia a hazugság minősített esete, ami különösen nagy hatékonysággal teszi tönkre az emberiséget, önmaga ellen fordítva az értelem erejét.

...

A képviseleti demokrácia jelenlegi formája olyan nem kívánatos fejleményeket termelt ki, amelyek a közvéleménytől és közakarattól jelentősen, akár döntően eltérő irányok következmények nélküli érvényesülését teszik lehetővé. A választásokkal megszerzett hatalom gyakorlatilag szabad kezet kap, ami a politikai korrupció elhatalmasodása révén a tényleges irányítást kiszolgáltathatja a háttérhatalomnak, lehetőséget teremtve arra is, hogy a közvéleményt ideig-óráig eltérítse a közösség tényleges és alapvető érdekeitől. Ez a helyzet a demokrácia érdekérvényesítő erejét jelentősen lecsökkenti, a választásokat gyakorlatilag meghamisítja, a hatalmi csoportosulásnak, méginkább a háttérhatalmat jelentő erőknek dinasztikus jellegű képességeket biztosítva.

...

A háború szenvedő alanya a háborús csapásokkal sújtott lakosságon kívül az aktív részvételi kényszerrel gyakorlatilag halálra ítélt, de életüket kényszerből mindenképp kockáztató katonák. Ezek nagy részének szándékuk és akaratuk ellenére a legalapvetőbb, élethez fűződő jogaikról kell lemondaniuk, a rajtuk uralkodó erők kényszerítése következtében. Ennél súlyosabban aligha lehet megsérteni alapvető, velünk született jogainkat, az emberi jogokat. Ezen az sem változtat, hogy az érintettek között vannak, akik elvi alapon, saját elhatározásból, vagy éppen anyagi előnyök reményében maguk vállalják ezt az emberségesnek semmiképpen nem mondható helyzetet. Semmilyen háború nem alapozható az emberi jogok ilyen mértékű megsértésére, senki senkit nem kényszeríthet ennek elfogadására.

...

Az embernek az értelemre utaltsága nem kérdéses, azonban kölcsönös egymásra utaltságuk nem feltétlenül igaz. Ez pedig egy nehezen megválaszolható, félelmetes, de megkerülhetetlen kérdést is felvet: az értelem emberi fajtól független megmaradásának lehetőségét. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a túlélés funkcióját az értelem önmagára nézve, az emberhez való kötöttség nélkül is tartalmazza. Mindaddig, amíg az önálló értelem erre nem képes, nem azonos értékű az emberi értelemmel, akkor sem, ha egyéb vonatkozásokban esetleg felül is múlja azt. Az viszont az emberi faj érdeke, hogy a gépi értelem túlélési funkciója ne sérthesse saját túlélési érdekeinket. Ennek biztosítása elemi érdekünk.

...

A társadalmi-politikai kérdésekkel foglalkozó viták mai gyakorlata az érvelést végletesen eltorzítja, ami magával hozza az alkalmazott érvek hitelének háttérbe szorulását, a viták eredeti funkciójának elvesztését. A "magaslati" pozíció védelmét látszólag élvező felek a nyomatékosítás érdekében gyakran szándékosan használnak álérveket vagy éppen valótlan érveket, nem törődve azok hitelességével, mert elsődleges céljuk nem a másik fél meggyőzése, hanem saját táboruk további befolyásolása, erősítése. Ennek alapja az, hogy a szellemileg befolyásolt hívek érzelmi szintre redukálják a kérdések megítélését, a hihetőség kritériumait rendkívül alacsony szinten tartva, ezzel könnyen irányítható zombi-tömeggé válva. Az érveket jószándékúan keresők egy idő után feladják a konszenzussal szembeni reményüket, a másik fél zsigerből történő elutasításával rövidre zárják a kommunikáció folyamatát, ami viszont a táborok közötti feszültséget veszélyes mértékben felfokozza.

...

Régen tudjuk, hogy az emberiség és a társadalom elválaszthatatlanok, de az ezt tudatosító meggondolások csak nemrég alakultak ki, ennek nyilvánvalósága korántsem teljesen egyértelmű mindenki számára. Amikor az emberiséghez hasonló, vagy fejlettebb kozmikus civilizáció létezésének esélye kerül szóba, óhatatlanul felmerül egy további gondolat: az univerzum részeként nem lehetünk olyan szűklátókörűek, hogy az értelem egyetlen kozmikus letéteményeseként tekintsünk magunkra. Éppen ellenkezőleg: a világegyetem elképzelhetetlen méreteit látva éppen arra kell gondolnunk, hogy a hozzánk hasonló civilizációk - esetleg nagy számban - léteznek, és a kérdés csak az, hogy mikor bukkanunk más civilizációk nyomaira. Addig is, amíg ez nem történik meg (különösen akkor, ha az esélyek rendkívül valószínűtlennek bizonyulnának), mindenek feletti feladatunk, hogy az értelmet hordozó életet megőrizzük és fejlődését biztosítsuk. Milyen út áll előttünk, mivé fejlődhetünk, vannak-e végső korlátaink?

...

Az eszmék ereje a hihetőséggel, a realitással szembesítve idővel egyre kevésbé bizonyul elegendőnek, ezért a hatalmukat a szembenállás fenntartására építő erők pszichikai eszközökkel - egyebek között a demagógia és a hazugságok egyre kifinomultabb alkalmazásával - szélsőséges állapotokat teremtettek. A követőket hiszterizálják, a szembenállást a végsőkig fokozzák, ezzel támogatva a háttérből irányító hatalmi körök társadalom- és emberiség-ellenes tevékenységét. Az így kialakuló, egyre inkább kikristályosodó két ellentétes pólus egyike a demagógiát atomfegyverként használó, homályban rejtőzködő háttérhatalom, a másik az emberiség talán legfontosabb értékére, a józan észre alapozott és legnagyobb történelmi vívmányunkat megtestesítő demokrácia.

...

Videók magyar felirattal

...

Múltunkhoz hasonlóan a jelenben is vannak olyan erők, amelyek a társadalom túlnyomó részét alsóbbrendűnek, alárendeltnek tekintve saját érdekeik kiszolgálóiként kezelik. Ez a mentalitás az ember előtti időkből származik, és a természet egyik alaptörvényéhez, a természetes kiválasztódáshoz kapcsolódik: eredeti célja az erősebb túlélésének biztosítása volt, így az evolúció fontos eszközeként is értelmezhetjük. Feltehetően az emberi társadalom fejlődésében is hosszú ideig pozitív szerepet játszott, mai működése azonban szembenáll a társadalom demokratikus működésének elvárásaival, az emberiség valódi érdekeivel és jövőjének fenntarthatóságával.

...

Társadalmi viselkedésünket még a fejlett technika korában is meghatározza biológiai örökségünk; ösztön-alapú ellentéteinket a valóságtól elrugaszkodott alapokon álló ideológiákra épített szembenállás képes szélsőséges szintekig fokozni. Ezek a problémák az emberiség jövőjét veszélyeztetik, kiküszöbölésük nem lehetséges anélkül, hogy úrrá ne lennénk rajtuk, és tényleges, közös érdekeinket fel ne ismernénk. Amíg ez nem történik meg, az emberiség egyre közelebb kerül a végső katasztrófához, amely a kozmosz valaha létezett civilizációinak elnémulását is okozhatta, betöltve a Nagy Szűrő baljós küldetését.

...

Az ideológia és a demagógia ikertestvérek, ahogyan a józan ész és a normalitás is. Mégsem kérdés, melyikükre kell hallgatnunk, ha választani kell.

...

A világ megismerése a különböző jelenségek közötti kapcsolatok megismerésén alapszik. Két vagy több dolog lehet független egymástól, de lehetnek közöttük összefüggések is. Felvetődik a kérdés, hogy az események, történések folyása, bekövetkezése mennyire meghatározott vagy határozatlan, milyen mértékben függetlenek egymástól, mi és milyen mértékben van hatással rájuk. Ezekre a kérdésekre a társadalom különböző rétegeiben más és más válaszok születtek, de mindenkori ismereteinkre épülő, valószínűségi alapon működő, ezért abszolút igazságnak nem tekinthető választ csak a tudomány hivatott adni.

...

Az emberi faj önveszélyessége az elmúlt évszázad során egyre nyilvánvalóbban bizonyosodott be; ebben a folyamatban a technika fejlődése, a tömegpusztító fegyverek megjelenése és elterjedése az első megkérdőjelezhetetlen tény. A nyíltan megsemmisítési célokat szolgáló, mechanikusan működő, ma már hagyományosnak tekintett fegyverek újabb és újabb generációi mellett olyan, a tudományra épülő eszközök is kifejlődtek, mint a nukleáris, vegyi, biológiai fegyverek. Ezeknek a pusztítási célokat szolgáló eszközöknek a léte mára átlépte a tömegek toleranciájának határait, ezért szerepük egyre inkább az elrettentésre korlátozódik. Helyettesítésükre a hatalmi versenyben a tömegpusztítás olyan burkolt, indirekt eszközei jelentek meg, amelyek az ember pszichikumának, tudatának megfertőzésével próbálnak befolyást szerezni a tömegek között.

...

A segítőkészség, mint emberi érték, a társadalmi létből fakadó szükségszerűség, aminek jól meghatározható céljai vannak, és valamilyen indítékkal áll összefüggésben: eredete lehet őszinte emberi érzés, de képmutatás és külső sugallat is. Ez utóbbi nemegyszer a demagógia eszközeként jelenik meg, amikor bizonyos körök - morális okokra hivatkozva - szorgalmaznak emberbaráti viselkedésformákat, amivel valójában az emberek, közösségek jogos preferencia-sorrendjét semmibe véve, a mindennél fontosabb szolidaritás látszatát keltve, önző hatalmi érdekből használják ki az emberiesség fontosságába vetett hitünket.

...

Az új atomtechnológiai fejlesztések egyre szélesebb lehetőségeket tárnak fel, amelyek a tömeggyártás jótékony költséghatásain kívül a kapacitás és a terhelhetőség rugalmasságát nagyságrenddekkel növelik, egyúttal az ipari alkalmazhatóság körét is szélesre tárják. Mindezek a tulajdonságok potenciális előnyöket mutatnak bármely más energiaforrás használatával szemben, és megbízható, hosszútávú energia-jövőt vetítenek előre. Az első kereskedelmi fejlesztések néhány éven belül üzembe állnak, és a környezetvédelmi ill. biztonságtechnikai előnyöknek köszönhetően várható az alkalmazást erősen lassító engedélyezési folyamatok időigényének jelentős csökkenése is.

...

Ha a széndioxid valóban döntő befolyással van a felmelegedésre, akkor e hatás mérésével igazolni lehet a felmelegedésben játszott főszerepét. A tapasztalt  klímaváltozás és a széndioxid közötti kapcsolat azonban a támogatók szerint is csak hosszabb távon érvényesül, ezért a felmelegedést nem csak az üvegház-hatás okozza, abban más, még nem azonosított tényezők játszhatnak főszerepet. Ezekre bőven van példa, a felhő-képződéstől a Nap működésén keresztül a vulkán-tevékenységgel járó gáz- és szilárdanyag kibocsátás hatásaiig, vagy a közismerten kaotikus időjárás még fel nem ismert mechanizmusaiig. Tény, hogy az üvegház-hatást meghatározó paraméterek némelyike a klíma melegedését okozhatja (a klíma sosem volt sokáig változatlan), de a most tapasztalható felmelegedés ellenére az üvegház-hatás kizárólagos vagy döntő részvétele nem bizonyítható.

...

Kozmikus környezetünk nem csak bőséges nyersanyagforrásokat, hanem szinte kimeríthetetlen energiát is képes biztosítani, aminek hasznosításához a tudomány és a technika további fejlődése jó valószínűséggel hozzásegít minket. Ugyanakkor számos olyan problémát is okozhat, amelyeket nagyobbrészt már felismertünk, és kiküszöbölésükre is találtunk vagy találhatunk megoldást. A pillanatnyilag ismert legnagyobb akadálynak olyan "részletkérdések" látszanak, amelyek a tovább vezető út első lépéséhez kapcsolódnak: hogyan vessük meg a lábunkat az űrben?

...

Az értelem nagy esélye az, hogy a technika segítségével - korábban nem létező módon - képessé válhatunk megoldást találni az előttünk álló globális és kozmikus veszélyek elkerülésére. Ezért körültekintő használata alapvető kötelességünk, ha legősibb ösztönünknek, a túlélési késztetésnek meg akarunk felelni; ehhez viszont a túlélési ösztönt tudatossá, az értelem legfontosabb prioritásává kell tennünk.

... 

A kultúrát sokan a művészetekkel azonosítják: ebben az értelemben mindenki kultúrálatlan (műveletlen, szakbarbár), aki a művészetekben vagy azok valamely speciális területén nem jártas. Az egyoldalú kultúra-értelmezés másik változata a politikai kultúrák, ideológiák valamelyikében történő kizárólagos gondolkodás, amellyel a másként gondolkodókat az ellenség kategóriájába lehet sorolni. A városi vagy méginkább a kozmopolita kultúra művelői gyakran esnek a kirekesztés hibájába, parasztnak, mucsainak nevezve a vidékieket, ill. nacionalistának, rasszistának a nemzetben gondolkodókat. Széles körben elterjedt az említett változatok együttes jelenléte, amibe a közösségi, nemzeti, kultúrális értékek tagadása is beletartozik. Ez az irányzat jellemzi ma a kortárs liberalizmus szélsőséges irányvonalát.

...

A demagógia olyan fegyver, amit önmagunk ellen használunk.

...

Nem véletlen, hogy az ellenség-kép gerjesztése a társadalmi harcok során széleskörűen használt, rendkívül hatékony fegyver, mert pszichikumunk e része nagyon könnyen befolyásolható. A módszerek egyike, amivel ezt meg lehet valósítani, a gyűlöletkeltés, aminek felismerését még mindig nem sajátítottuk el kellőképpen. Egy másik módszer a tömegek félrevezetésére szintén alkalmas, hangzatos, de hibás, az adott kérdéskörhöz nem kapcsolódó, oda nem illő következtetések levonásához vezető demagógia, amit széles körben használunk személyes célokra is, függetlenül attól, hogy tudatában vagyunk-e vagy sem.

...

Sokan gondolják azt, hogy a közérdek képviseletében cselekszenek, miközben a közérdek valódi fogalmáról legfeljebb ködös elképzeléseik vannak, tartalmáról, irányáról pedig a valóságtól teljesen elrugaszkodott képpel rendelkeznek. A történelem során a tömegkommunikáció széleskörű kibontakozásával jött létre először valóságos esély arra, hogy kellő léptékben közelíthessük meg a közérdeket, amelynek hatékony képviselete és érvényesítése jövőnk kulcskérdése, a valódi demokrácia záloga. Ezért veszélyes, hogy a tömegkommunikációt átgondolatlan, megalapozatlan gondolatok, eszmék terjesztésére használják, és az sem véletlen, hogy bizonyos körök félrevezetésre, hangulatkeltésre, hatalmi törekvések támogatására alkalmazzák.

...

Saját példánkból látjuk, hogy a tudat az embert a természet alakítására földtörténeti léptékben rendkívül rövid idő alatt képessé tette, ezzel a fejlődést oly mértékben felgyorsította, hogy a genetikai úton történő alkalmazkodás már nem elég gyors a természetben okozott változások követésére, ill. megfelelő mederben tartására. A tudat fejlődése azonban lehetővé teszi, hogy a környezet embertől és tudattól független, vagy annak következtében kialakuló változásait felismerjük, sőt azt is, hogy felkészüljünk ezek kezelésére.

...

A Ritka Föld hipotézis újabb állomása annak a gondolkodásnak, amely a komplex élet lehetőségeiről, valószínűségéről már sok évtizede folyik. Az esélyek tudományos igényűnek is nevezhető első megfogalmazása a Drake egyenlet volt, amely azonban sok olyan tényezőre épül, amelyek tartalma máig teljesen ismeretlen. Az első, leginkább durva becslésekre épülő megoldás néhány ezertől néhány tízezerig terjedőre becsülte a Galaxisban egyidejűleg létező civilizációk számát. A civilizációk közötti átlagos becsült távolság a bizonytalan tényezőkre adott becsléstől függően néhány száztól néhány ezer fényévig terjed, ami alapján a civilizációk közötti kommunikáció lehetősége és értelme eléggé korlátozott.

...

A helyes döntéseket - akár bevalljuk, akár tagadjuk - túlnyomó részben érdekeink motiválják, amit viszont az ideológiák az értékekre és elvekre hivatkozva előszeretettel bírálnak. Ez a kettősség is arra mutat, hogy az ideológiai értékfogalom élesen elkülönül a valódi érdekektől, megkérdőjelezi az érdekek motivációs funkcióját. Mindez oda vezetett, hogy az értékek pozitív, míg az érdekek negatív fogalmakká váltak, alapot szolgáltatva lépéseink önkényes, kettős megítélésére, az értékek és elvek tetszés szerinti használatára. Ez az oka annak, hogy a nyugati civilizáció uralkodó ideológiáját követő hatalmi gépezetek egyre-másra hoznak ésszerűtlen, a józan ésszel nem értelmezhető, önmagukra nézve is káros, fenntarthatatlan döntéseket, amelyek csak az ideológia hatalmának visszaszorításával hozhatók helyre. A közben elkövetett bűnök és károk azonban velünk maradnak, visszafogva fejlődésünket.

...

Az igazság és a valóság fogalma között a valóságra épülő, veleszületett, elszakíthatatlan, ok-okozati kapcsolat van. A valóságot tagadó állítások nem lehetnek igazak, azonban a valóság meghatározása nem minden esetben kézenfekvő. A természetre vonatkozó ismereteink bővülnek, fejlődnek, nemegyszer változnak, sőt vitatottak és kétségbevonhatók is lehetnek, emiatt a hozzájuk kötődő állítások nem abszolút igazságok, tagadásuk sem abszolút hazugság, a tudásunkkal gyökeresen ellentétes állítások mégis az igazság tagadásának minősülnek. Az emberrel, a társadalommal kapcsolatos kérdésekben sokkal puhább az állítások igazság- ill. hazugságtartalma, ahogyan a rájuk vonatkozó humán- vagy társadalomtudományok jellege is jelentősen eltér a temészettudományokétól. Az ellenséges indulatokat tartalmazó, tényszerűtlen, valótlan állítások azonban itt is hazugságok, és jogi következményekkel járhatnak.

...

A történelmi múltban ritkán jelentek meg azok a gondolatok, amelyek saját személyes jövőképünket a társadalom jövőjével kötik össze, felvetve a demokrácia nélkülözhetetlenségét a közügyek bonyolításában. Erre az önmagunkról szóló gondolkodás kiszélesedése folytán a növekvő szabadidő adott lehetőséget, ami viszont - helyzetük megtartása érdekében - a hatalmi pozíciók birtokosait is új tömegbefolyásolási módszerek keresésére ösztönözte. A gondolatrendőrség észrevétlen kialakítása a tömegekre egyre nagyobb hatással bíró ideológiai gondolkodás befolyásolásával vált lehetővé, amit a hatalmi körök vagyonuk egy részének segítségével, erre a célra megnyerhető közvetítők megfizetésével értek el.

...

A hatalmas vagyonokkal rendelkezők némelyikének érdeklődési köre, életcéljuk és tevékenységük a társadalom számára akár hasznos is lehet. A vagyon azonban a hatalommal szorosan összekapcsolódik és ez a társadalom többségének érdekeivel sokszor ellentétes. Ezért az ilyen hatalmi vágyakat és szándékokat nem lehet nyíltan végrahajtani, mert azok többnyire zabolátlan önzést takarnak, a demokratikus elvárások, a józan ész és logika figyelmen kívül hagyására, nem ritkán a társadalom erőszakos befolyásolására, a világ, a történelem messianisztikus ihletésű átalakítására irányulnak. Függően a vagyon birtokosának szándékaitól, a kontrollálatlan mértékű pénzfelhalmozás súlyos társadalmi egyensúlyhiányhoz vezet: az egyre inkább napfényre kerülő háttérhatalom kialakulását eredményezi, aminek a társadalomra, a jövőre gyakorolt hatása rendkívül nyugtalanító.

...

A különböző villamosenergia-termelő rendszerek eltérő előnyöket nyújtanak, amelyek egymást kiegészítve adnak lehetőséget a jövő ellátásának megbízhatóbbá tételére, aminek egyik, de annál sürgetőbb feltétele a külső függőség csökkentése. A napenergia számottevő lehetőségeket rejt, gyors telepíthetősége rövidebb távon komoly potenciált jelent, de a közelmúltban megtapasztalt korlátok csak a tárolókapacitás számottevő fejlesztésével küszöbölhetők ki. Hasonló a helyzet a szélenergiával, azonban a két megújuló forrás használatának körülményei mégis jelentősen különböznek egymástól. A napenergia rendelkezésre állása nem csak az időjárás függvénye, a napszaktól is döntően függ, de a szezonális kapacitás különbségei ennél sokkal súlyosabb problémát jelentenek. Beruházási költségeinek viszonylag alacsonyabb szintje miatt a lakosság részben finanszírozni képes, míg a szélenergia hasznosítása a magas egyedi teljesítmény következtében csak közösségi pénzalapokkal létesíthető. Ezt a hátrányt némileg kompenzálja a szélenergia kisebb szezonalitása, azonban itt a geográfiai különbségek okoznak nehezen áthidalható nehézségeket.

...

Az információ a kor alapvető eleme, szerepének fontosságát nem lehet tagadni. A most eluralkodott fegyveres szembenállás nem merül ki az emberek és fegyverek összecsapásában, és a félrevezető információk - hazugságok - nem csak az ellenfél taktikai megtévesztését szolgálják. Az igazi tét az emberiség befolyásolása, a háborús felekkel szembeni ellenszenv szításával, a háborús hisztéria fokozásával. A dezinformáció és az érzelmi befolyásolás nem új jelenség, azonban eljutott arra a szintre, amikor az emberek többsége felismeri, hogy már nem képes megítélni a hitelességet, emiatt az információk közömbössé válnak, megszűnnek információként létezni. A körülmények megítélésében a személyiség jelentősége felértékelődik, a felek igazsága másodlagossá válik a háború okozta szörnyűségek értelmetlensége mellett. Ez a gondolkodásmód komoly esély arra is, hogy a kíméletlen hatalmi törekvésekkel szembeszálljunk és valódi érdekeinket előtérbe helyezve ítéljük meg az azzal ellentétes szándékokat.

...

Az aranytartalékhoz nem kötődő pénz létrehozásának etikai kifogásolhatóságát kompenzálja az a tény, hogy a gazdasági fejlődés során nagyságrendileg megváltozott volumenű gazdasági folyamatok finanszírozására a korlátozottan rendelkezésre álló aranytartalék már rég nem lenne elegendő. Végzetes probléma viszont, hogy a pénzteremtés jelenlegi formája a pénzvilág monopóliumává vált, a pénzhez kötődő hatalom, a pénzhatalom pedig ellenőrizhetetlen befolyáshoz vezetett a társadalom fölött. A pénzvilágban zajló folyamatok olyan vagyonok létrejöttét eredményezték, amelyek felhasználása a tulajdonosok kizárólagos joga. Az ebben rejlő, nyilvánvalóan súlyos veszélyeket és következményeket hordozó tulajdonlási egyensúly-hiány a társadalom számára megkerülhetetlen fejlődési zsákutcához vezet, ha a pénzhatalom önmérsékletétől függő felhasználási lehetőségek korlátozatlanok maradnak.

...

A háttérhatalommal kapcsolatos jelenségek nem ok nélkül keltik az emberekben azt a gyanút, hogy a mögötte húzódó erők szándékai ellentétesek a közérdekkel. A "láthatatlan"-nak, vagy "nem létező"-nek is nevezett hatalom mögött különböző törekvések tapasztalhatók, amelyek a demokrácia ismérveivel erősen szembemennek, de ezt a szándékot nyilvánvalóan nem hozhatják napvilágra, mert ezzel az esélyeiket erősen gyengítenék. A valóságos háttérhatalom ezért rejtőzködik, sőt sajátos mimikrit alakított ki: céljait a közérdek látszatával álcázza, aminek egyik következménye a gyanútlan potenciális áldozatok számának drámai növekedése. A civilizáció evolúciójának ezt az álcázást fel kell törni és le kell győzni: az ide vezető út első jele az összeesküvés-elméletek megjelenése. A háttérhatalom mint jelenség elleni hatékony védekezés kialakulása azonban lassú tanulási folyamat, amit a vele összefonódott, kontraszelekciós célú anyagi forrásokkal megtámasztott szervezetek és követőik hatékonyan hátráltatnak.

...

A háttérhatalom mibenlétéről számtalan találgatás látott már napvilágot, a fogalom mégis ködös, annak ellenére, hogy gyakorlatilag minden eleme itt van a szemünk előtt. Vezető és motiváló szerepétől függetlenül a pénzhatalom ennek mindössze egy részét alkotja, a lényegi tevékenységet viszont az elemek hálózata végzi, amely évtizedek alatt, sötétben épült ki, és feladata a világpolitikai mozgástér lekorlátozása a háttérhatalom elfogadtatása érdekében. Ezt a funkciót szolgálja egyebek közt sok nemzetközi egyezmény, világszinten működő minősítő intézetek, különböző irányelvek és szankciók, a jogrendszerbe beépült társadalom-szabályzó intézkedések, a sok országban legalizált lobbi-tevékenység. A háttérhatalom befolyása alatt álló, látszólag állami irányítású hírszerző szervezetek tevékenysége sem csak hírszerzésre korlátozódik, egyik fő feladatuk a bármilyen módszereket felhasználó befolyásszerzés az egyéb országokban.

...

A jelenkori tömegpszichózis szembetűnő következménye az emberi együttélés alapvető normáinak figyelmen kívül hagyása, ami a másképp gondolkodókat legyőzendő, sőt megsemmisítendő ellenségként állítja be, így éppen a jogosan elkerülendőnek minősített totalitárius társadalom-irányítás rémképe áll elő. A kialakult, zavarosan és ellentmondóan pszichotikus világképben az alacsonyabb rendűnek minősített, szűkkörű jogokkal rendelkező tömegek felett egy ellentmondást nem tűrő elit kisebbség bitorolja a hatalmat. A jogok értelmezésének gyakorlata mellőzi a valóságos demokráciát, a birodalmi logikát mindenek felett érvényesíti, az emberi természet egyoldalú, erőszakos - és végzetes - átalakítását célozva meg.

...

Bár a Föld feltehetően még nagyon hosszú - emberi léptékkel alig elképzelhető - időn keresztül esélyt adhat a túlélésre, ez az esély nem lesz mindig ennyire kedvező. Elég arra gondolni, hogy a technikai civilizáció fenntartásához szükséges nyersanyag-források végesek, és becslések szerint néhány évszázadon belül kimerülhetnek. Az emberi találékonyság - megfelelő ösztönzés esetén - ezt a problémát valószínűleg képes hosszú időre elhalasztani, de a források szűkössége a civilizációt hamarosan hátráltatni fogja. Egy másik, alighanem elkerülhetetlen változás azonban néhány évezreden belül biztosan bekövetkezik, amikor a Föld pályájának és mozgásának változása miatt visszatér a jégkorszak. A Földhez kötött emberiség jövője tehát hosszú távon egyáltalán nem vehető biztosítottnak, még akkor sem, ha egyéb, váratlan katasztrófák nem történnek.

...

Mindennapi tapasztalatunk, hogy normálisnak érzett várakozásainkat nem osztja mindenki, azok korántsem teljesülnek maradéktalanul, a meghatározó hatalmi tényezők gyakran egészen más irányba terelik az eseményeket. Abban természetesen nincs semmi különös, hogy elvárásaink különböznek, hiszen különbözőek vagyunk, ez sok vonatkozásban nyilvánul meg. De ezen túl is vannak olyan tényezők, amelyek gondolkodásunk burkolt befolyásolására törekedve ezeket a különbségeket szándékosan felnagyítják, amivel a normalitás-érzetet próbálják torzítani, a tömegek gondolkodásának megosztásával az egység erejét közömbösíteni vagy éppen saját szolgálatukba állítani.

...

A Földön a veszélyt jelentő környezeti változások globális következményekkel járnak, az egész emberiséget veszélyeztetik. Ez a fenyegetettség sokkal végzetesebb, mint egy sok, egymástól teljesen függetlenül kialakított elemekből álló élettér esetén, amelyben az esetleges veszélyek lokálisan jelentkeznek. Ilyen életteret az űrben lehet létrehozni, olyan légmentesen zárt terekkel, amelyek szerkezete biztosítja a Földön kialakult létfeltételeket: gravitációt, légkört, nyersanyag- és energia-ellátottságot, védettséget a kozmikus sugaraktól.

...

Miért kell ragaszkodnunk a természet, a biológia, a civilizáció adta, látszólag korlátozott mozgástérhez? Az ok röviden annyi, hogy azért, mert ezek kicsi (szinte jelentéktelen) részei vagyunk, lényünk elválaszthatatlanul kötődik hozzájuk, fejlődésük, történetük során születtünk meg, helyünket az evolúció alakította ki. Nemcsak ostoba és kártékony, de hihetetlen önteltségre utaló gondolat, hogy bármelyikkel sikeresen szembehelyezkedhetünk, ahelyett, hogy a rendelkezésre álló keretek között alkalmazkodnánk. E viselkedésmód speciálisan emberi terméke a megismerésre és logikára épülő gondolkodás, amely a túlélési ösztön biológiai fejlődésének folytatásaként alakult ki. Ez hozta létre a civilizációt, de helytelen használata jövőnket fenyegetheti, ha a túlélési kényszert megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni.

...

A politikát a társadalomban uralkodó erők és erőviszonyok alakítják, meghatározva egyúttal a társadalom jellegét is. A kor uralkodó eszméje a demokrácia, amely a politikát a közérdek alá rendeli, de meghatározása és tartalma sokféle lehet. A közérdeket szolgáló politikai demokráciának a burkolt magánérdekektől mentesen, háttérhatalmi befolyástól függetlenül kell működnie. Az elsősorban magánérdekeket követő, a háttérhatalomtól nem független politika nem nevezhető demokratikusnak, akkor sem, ha annak tünteti fel magát. Az ilyen áldemokratikus politikai hatalom a valóságban önkényesen jogkövető, ellentmondást nem tűrő, diktatórikus elemeket tartalmaz, amelyek ereje a hatalmon lévők önmérsékletétől függ.

...

Számos, a közelmúltban feltárt klímaváltozási esemény közvetlen hatását mutatták már ki olyan világrengető történelmi és földtörténeti fordulatokban, amelyek oka korábban ismeretlen volt. Semmi okunk nincs azt gondolni, hogy hasonló klímaváltozások a jövőben nem fordulhatnak elő, és a civilizációt érintő pusztító hatásukra sem biztos, hogy fel tudunk készülni. Az emberiség ma még arra sem képes, hogy saját valódi érdekeit felismerje és a társadalom fejlődésében érvényesítse, ami viszont nélkülözhetetlen a természettel vívott hosszú távú küzdelemben. Ez a legfőbb oka annak, hogy esélyeink a túlélésre bizonytalanok, és jövőnk jelentős mértékben a szerencsén múlik, amiről viszont sejtjük, hogy nem tart örökké.

... 

A nyugati világban a vallásos hit gyengülése magával hozta az igényt egy olyan, az új önazonosságot kifejező, de nem az istenhitre alapozott eszme iránt, ami a társadalmi együttműködést továbbra is biztosíthatja. Az új ideológia szerves részeként jelent meg az ateizmus erkölcsi hátteret nélkülöző vulgáris változata, amelynek azonban semmi köze nincs annak eredeti alapjaihoz. Ennek a tömeges igénynek a formálódása a belső emberi értékek meggyengült védőereje miatt szélsőségesen illogikus, a természetes ösztönökkel ütköző irányt vett, aminek forrása a burkolt szándékokra épülő, félrevezetéssel célbajuttatott, minden emberit tagadó logika elterjesztésébe fektetett tőke.

...

A történelemből jól ismert tény, hogy a hit kérdése a különböző vallású embercsoportok között kibékíthetetlen ellentétet okoz. Ennek magyarázata az, hogy a hit az ember legbelső értéke, függetlenül megalapozottságától ill. értelmezésétől. Ennek a hitnek az összetartozást adó közösségben hasonlónak kellett lennie, hogy az emberek közötti kapcsolatok az együttműködést és ezzel a túlélést, sikerességet lehetővé tudják tenni.

...

A kettős mérce jellemzően a politika és a jog alkalmazása, értelmezése területén bukkan fel, de általános gondolkodásunkban és mindennapjainkban is jelen van, köszönhetően szubjektív alaptermészetünknek. A részrehajlás-mentes mentalitás iránti elvárás nem teljesülhet anélkül, hogy a másik személyét kölcsönösen a miénkkel azonos értékűnek fogadnánk el. Ennek hiányában - ha nincs nyomós okunk feltételezni annak szándékosságát - a kettős mércét természetes jelenségnek kell tekintenünk, és valamelyik, vagy mindkét oldal nem megfelelő önkontrolljával megmagyarázhatjuk.

...

... a birodalmak által fenntartott hírszerző szervezetek tevékenysége a mindenkori politikai hatalomtól függetlenül, esetleg annak tudta nélkül is folyik, nem csak az informálódásra korlátozódva, hanem a befolyásolás piszkos eszközeivel is irányítva a politikát. Ezek működtetése jelentős anyagi háttért igényel, így a pénzhatalom részvétele sem kizárható a részvételben. Ilyen, a hatalomtól látszólag független közvélemény-befolyásoló, átláthatatlan tevékenységet végez a nyílt társadalom névvel fémjelzett hálózat, de az arab világot felforgató, "arab tavasz"-nak nevezett, illetve számos ahhoz hasonló beavatkozás is, amelyek az egész világra nézve súlyos válságokat okoznak.

...

Az értékek fogalmát széles körben használjuk, akár anyagi, akár átvitt értelemben. Érték akkor jön létre, amikor valamilyen létező dolog vagy elvont fogalom hasznossága, szükségessége nyilvánvalóvá válik, akár személyek, akár csoportok, közösségek számára. Az értékek szorosan kapcsolódnak az érdekekhez, mert megőrzésük az egyénnek és a társadalomnak is fontos. Prioritás szerinti csoportosításuk jelentős mértékben szubjektív, de minél nagyobb értékmegosztó közösségről van szó, annál lényegesebb a tartalom pontos meghatározása és az értéksorrend felállítása. Enélkül a fogalom kiüresedik, használhatósága erősen kétségessé válik.

...

Az aranytartalékhoz nem kötődő pénz létrehozásának etikai kifogásolhatóságát kompenzálja az a tény, hogy az időközben nagymértékben megszaporodott gazdasági folyamatok finanszírozására a korlátozottan rendelkezésre álló aranytartalék már rég nem lenne elegendő. Végzetes probléma viszont, hogy a pénzteremtés ilyen formája a pénzvilág monopóliumává vált, a pénzhez kötődő hatalom, a pénzhatalom pedig ellenőrizhetetlen befolyáshoz vezet a társadalom fölött. A folyamat olyan vagyonok létrejöttét eredményezi, amelyek felhasználása a tulajdonosok kizárólagos joga.

...

A politikai hatalomtól többnyire független, gyakran annál hatékonyabb, de burkoltan és kontrollálatlanul működő erőket a közvélekedés háttérhatalomnak nevezi. A körülöttük tapasztalható bizonytalanság, az ismeretek és tények hiánya az oka annak, hogy ez a réteg az összeesküvés-elméletek kedvelt területévé vált. Sokan egységes erőként képzelik el, a világban tapasztalható történések irányítójaként, világhatalmi törekvések támogatójaként. Annak ellenére, hogy a szaporodó tények nem mondanak ellent ezeknek a vélekedéseknek, a civilizáció rendkívül bonyolult és ellentmondásos szerkezete ilyen egységet nem indokol és nem is igényel.

...

A közérdekről kialakult nézetek egy része ideológiákká vált, amelyek rendkívüli mértékben befolyásolták és alakítják az emberek gondolkodását. A közgondolkodás ma leginkább az ideológiák hatása alatt áll, amelyek a közérdeket egy speciális látásmód torzító szemüvegén keresztül közelítik meg. Nem vitás, hogy az így leegyszerűsített látásmód valamilyen valós történelmi tapasztalatból született meg és vált közkinccsé, remélt-feltételezett érvényessége mégis speciális körülményekre korlátozódik, amik viszont a történelemmel és az idővel folyamatosan változnak.

...

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés

Oldal tetejére