Fórum     Blog     Társalgó     Visszajelzés         Home

Kié a politika

A politika mindennapi életünk, társadalmunk alakításáról, érdekeink érvényesítéséről szóló elképzelések, szándékok, módszerek gyűjtő fogalma, és a közösség irányítására törekvő személyekhez, csoportokhoz, irányzatokhoz kötődik. Jónak vagy rossznak minősítjük, gyakran csupán szubjektív politikai kötődésünktől függően, és a választásokon ezzel látszólag le is tudjuk közügyekkel kapcsolatos tennivalóinkat. A személyes szimpátián túl - vagy annak ellenében - azonban azt is vizsgálnunk kellene, hogy a társadalom egészséges fejlődéséhez a mindenkori választási lehetőségek közül melyik a legmegfelelőbb, azaz szubjektív preferenciánkat össze kellene vetni a közérdekkel. Az értékekre, eszmékre és ideológiákra épülő gondolkodás ehhez segítséget adhat, de félre is vezethet minket, ha a közérdekkel szembeállít, igazságtartalma ellentmondásos, irreális, természetellenes, célkitűzései elhanyagolható fontosságúak, megvalósíthatatlanok, vagy aránytalanul sokba kerülnek. A politikáról szóló gondolkodási sémák felülvizsgálata tehát elengedhetetlen, különösen ha nyilvánvaló ellentmondásokat eredményez az egyén és a közösség viszonyában. Értékeinket, elveinket, gondolkodásunkat a társadalom jelenével és jövőjével is mérnünk kell, indokoltságukat és hasznosságukat ennek megfelelően kell megítélnünk. 

A politikát a társadalomban uralkodó erők és erőviszonyok alakítják, meghatározva egyúttal a társadalom jellegét is. A kor uralkodó eszméje a demokrácia, amely a politikát a közérdek alá rendeli, de meghatározása és tartalma sokféle lehet. A közérdeket szolgáló politikai demokráciának a burkolt magánérdekektől mentesen, háttérhatalmi befolyástól függetlenül kell működnie. Az elsősorban magánérdekeket követő, a háttérhatalomtól nem független politika nem nevezhető demokratikusnak, akkor sem, ha annak tünteti fel magát. Az ilyen áldemokratikus politikai hatalom a valóságban önkényesen jogkövető, ellentmondást nem tűrő, diktatórikus elemeket tartalmaz, amelyek ereje a hatalmon lévők önmérsékletétől függ.

A demokrácia általánosan elfogadott értelmezése szerint a közérdekeket szolgáló politikának az egyéni érdekeket is méltányolnia kell mindaddig, amíg azok nem állnak élesen szemben a kisebb vagy nagyobb közösségek jogos érdekeivel. A különböző érdekek jogosságának hierarchiáját viszont nem az egyenlősdiség patikamérlegén kell megállapítani, hanem azok szélesebb körű hasznosságának vagy veszélyességének figyelembevételével. A politika alakulása a mindennapi tapasztalatok szerint nagyon sok tényezőtől függ, amelyek nem kis része a demokrácia szabályainak érvényesülését - éppen a demokrácia és a közérdek teljesülése érdekében - feltételekhez köti. Ezek rendje, szabályozottsága, a szabályozási törekvések jellege és elfogadottságuk a demokratizálódás folyamatát döntően meghatározzák. 

A politika alakítását a mai gyakorlat szerint a politikai pártokra bízzuk, amelyek közül időszakos választások során jelöljük ki a tényleges politikai hatalmat gyakorlókat. A választás alapja elvileg a pártok által bemutatott program, ami azonban gyakran, nemegyszer szándékosan mást ígér, mint a tényleges szándék, ill. a választók tapasztalata egy-egy párttal kapcsolatban. A programok ugyanakkor többnyire egységes rendszert alkotnak, amelyek alapján a választók nem kívánt programelemeket is kénytelenek elfogadni annak reményében, hogy fő szempontjaik, érdekeik nem sérülnek. A politika így (jó esetben) a választókat szolgálja ugyan, de a hatalomra kerülő csoportosulások nem közügynek minősülő egyéb érdekei is érvényesülnek, ami a társadalom irányíthatóságának az ára. Ezek között az anyagi előnyöket biztosító lehetőségek mértéktelen kihasználása, a korrupció a leginkább ismert és a mindenkori ellenzék által - reálisan vagy hazug eszközökkel - leggyakrabban bírált elem, de más érdekek ugyanígy gyengíthetik a tömegek vagy kisebb csoportok jogos igényeinek teljesülését.

Ha elfogadjuk, hogy a demokrácia állapota a közélet minőségének első számú meghatározója, akkor a politikában nem engedhetjük meg azt a befolyásolást, amely egyes személyek vagy kis csoportok érdekét képviselve, azok forrásainak felhasználásával történik. Hasonló módon elfogadhatatlan, hogy bármilyen érdekcsoport olyan eszközöket használjon, amelyek a valóság meghamisításán, megtévesztésen alapulnak és hasonló körű érdekeket szolgálnak. Az ilyen módszerek az adott közösségnek kárt okoznak, érdekeivel szembenállnak és közösség elleni erőszaknak minősülnek, ezért a politikai bűnözés megítélése nem lehet enyhébb, mint a köztörvényes bűnözésé. Sajnálatos, hogy ennek jelenlegi jogi alapjai ritkán bizonyulnak elégségesnek és hatékonynak, külső ráhatásoktól mentesnek. A befolyásoltság és a befolyásolhatóság mértéke a demokrácia valódiságának is jellemzője, amitől a közösségi élet demokratikussá vagy áldemokratikussá válik.

A politika anyagi eszközökkel történő egyoldalú megváltoztatásának szándéka határon belülről vagy határon túlról származhat. A belső eredetű befolyás többnyire valamely politikai vonal érdekében vagy az ellen irányul, mig a kívülről jövő a teljes közösség érdekei ellen, vagy valamilyen eszme, ideológia uszályában történik. A módszerek és a hatások mindkét formában széles skálán mozoghatnak, de a fenyegetettség mértéke az utóbbi esetén általában súlyosabb. Ezt fokozza, hogy a külső befolyás maga is gyakran belső forrásokon keresztül valósul meg, enyhítve és elkendőzve az okozott körülmények valódi szándékait.

Azok a közösségek, amelyek már megtapasztalták és felismerték ezeket a valójában antidemokratikus eszközöket, immunrendszerük fejlettségétől függő mértékben tudnak ellenállni nekik. Az ilyen módszerekkel szembeni tapasztalatlanság súlyos, akár végzetes, hosszú távon ható következményekkel járhat, ezért a behatások ellen intézményesen kell fellépni. A demokráciát veszélyeztető politikai befolyásolás elleni védekezés elsősorban a jog eszközeivel lehetséges: az ilyen irányú változtatások iránt egyre sürgetőbb igény mutatkozik, a megvalósulás azonban még várat magára. A globalizálódó politika, különösen a közösség határain túlmutató érdekszférához való kötődés jelentős mértékben korlátozhatja a lehetőségeket.

Emberiség válaszúton

A politika útvesztői

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.