Fórum     Blog     Társalgó     Visszajelzés         Home

A gondolkodás relativitása

Az emberiség nagy kincse a gondolkodás, amelynek megbízhatósága azonban több oldalról is labilis alapokon állhat. A bizonytalanság forrásainak alábbi felsorolása nem teljes, de alighanem a legfontosabbak közötti válogatás.

Motivációink viszonylagossága

Életünket számtalan, különböző fontosságú és erejű motiváció irányítja tudattalanul vagy tudatosan, nemegyszer ellentmondó irányban, ezek gondolkodásunkat is döntő mértékben alakítják. A motivációk kontrollja bonyolult hierarchián keresztül valósul meg, aminek révén tudjuk bizonyos vágyainkat, indulatainkat, akár érzéseinket elfojtani, valamilyen más, fontosabb dolog érdekében. E képességünk működése egyedi eredményekhez vezet, amiben nagy szerepe van a nevelésnek és a környezetnek, de genetikai hatások és születéskori adottságok is döntően befolyásolhatják. Az emberi társadalom motivációink fontossági rendjét egyre magasabb szinten alakítja át, ami fejlődésünk alapvető feltétele és velejárója, ezáltal gondolkodásunk is jelentős változásokon meg keresztül.

Nyelvünk egyértelműsége

Bár a kialakult nyelvek az emberi együttműködés magas szintjét teszik lehetővé, mégis éppen a nyelvhasználat okoz számtalan ellentmondást és ellentétet az emberek között. Ennek egyik oka az, hogy bizonyos fogalmak tartalma és fontossága erősen eltérő az egyének számára, saját tapasztalataink ill. környezetünk jelentős különbségei miatt. A következmények társadalmi méretekben is súlyos problémákat okoznak, amelyek fejlődésünk buktatóivá válhatnak. Ugyanilyen helyzet alakul ki a különböző nyelvek eltérő kultúrális hátterei miatt, ami felveti a nemzetek közötti kommunikáció korlátozott sikerességének, ill. a különböző kultúrák keverhetőségének, összeegyeztethetőségének kérdését is. A nemzeti nyelv az egyik legerősebb örökségünk, ezért védelme társadalmi identitásunk védelmét is jelenti (mindez fordítva is igaz), ami viszont a nemzetek közötti kommunikációban rejlő nehézségek révén ellentétekhez vezet. 

Ismereteink és bizonyítékaink megbízhatósága

Az emberi gondolkozás egyik alapvető mozgatórúgója az, hogy a körülöttünk lévő világot minél jobban megértve, a levonható következtetések alapján életkörülményeinket a lehető legjobban alakíthassuk. A társadalomban fejlődő ember számára ma már az is ugyanilyen lényeges, hogy hosszú távú fejlődésünk biztosítható legyen, ami viszont különlegesen fontossá teszi a fenntartható társadalom kialakítását akadályozó jelenségek felismerését és megértését. Mindehhez az szükséges, hogy világunkat - természeti és társadalmi téren egyaránt - kellőképpen értsük, és azt logikusan, megfelelő hatékonysággal kommunikáljuk. Az emberi logika azonban gyakran vezet olyan dilemmákhoz és útvesztőkhöz, amelyek - mindenki számára nyilvánvaló bizonyítékok hiányában - nehezen oldhatók fel. Mindezt döntően befolyásolja a gondolkodásunk helyességébe vetett, gyakran nem eléggé megalapozott hit, amely meggyőződésünket is kiváltja, így az általunk használt érvek minőségét befolyásolni képes. 

Gondolkodás és kommunikációs indíték

Helyesen levont következtetések a nyelv kifejezési hiányosságai miatt, vagy kellő emberi találékonysággal is megkérdőjelezhetők, ezzel a kommunikáció jóhiszeműen vagy szándékosan félrevezethető. Ahhoz, hogy a világ jelenségeit a helyükön (a hasznos fejlődést segítő módon) értékeljük, nem bízhatunk a szavak által sugalmazott igazság valódiságában, sem azok kommunikációs szándékában. Az így felmerülő kétségek ösztönzik az aktív gondolkodást és a mélyebb megértést, amelynek alapja a mindig alkalmazható abszolút igazságok keresése és elfogadása helyett egy olyan gondolkozásmód, amely szemléletünket az arra alapozott következtetések hasznosságán és realitásán keresztül támasztja alá. 

Gondolkodásmód és társadalmi környezet 

Személyes, biztos alapokkal rendelkező tudásunk csupán parányi része az emberiség tudásának, meggyőződésünk azonban jóval szélesebb területeken nyilvánul meg. Ennek alapja az a hit, amitől úgy gondoljuk, hogy környezetünk "kollektív bölcsessége" felment minket a meggyőződés mélyebb megalapozásának szükségessége alól. A kollektív bölcsességnek tartott gondolatok viszont gyakran nem a széles értelemben vett és valódi megalapozottsággal bíró, személytől és kollektívától független tudást takarják. Ezek forrása legtöbször olyan, személyes motivációk és hovatartozási érzés mentén kialakult, szűkebb körök, amelyek semmivel sem bölcsebbek, mint mi magunk, és tudásuk is célirányosan megválasztott, önkényes indokokkal alátámasztva, nemegyszer burkolt befolyásolás alatt, rejtett személyes vagy csoportérdekek szolgálatába állítva. A jelenséget súlyosbítja, hogy az ilyen, vélt tudással szemben elhangzó érvek gyakran negatív indulatokat váltanak ki, ami az ellenségeskedéstől az erőszak bármely formájáig terjedhet.

A világ jelenségeiről kialakuló felfogásunk nagymértékben függ attól, hogy környezetünkben milyen nézetek uralkodnak. Az emberek jelentős része a tömeg-hírforrások információit kritikátlanul fogadja el, amennyiben azok a körülöttük uralkodó nézeteknek és gondolkodásmódnak felelnek meg, viszont távol tartja magát az azokkal ellentétes gondolatok megfontolásától. Ez a befolyásoltság a civilizáció fejlődésének természetes következménye, azonban a gondolkodás személyes motívumait erősen meghatározza és a tömegek manipulálására is veszélyes lehetőségeket teremt. A jelenségek okainak magyarázataként sokszor kitalált, bizonyítatlan, vagy éppen irreális okokat könnyebben elfogadunk, mint a másként gondolkodók valóságos, logikus gondolatait.

A környezetünkhöz igazodó gondolkodásmód gyakorlata a közösségek összetartó erejének nélkülözhetetlen része, ezért a megváltoztatására irányuló erőfeszítések legtöbbször hatástalanok. A negatív mellékhatások azonban jelentősen csökkenthetők azzal, hogy gondolkodásunkból kiiktatjuk a valótlan, megalapozatlan fantáziatermékeket, látásmódunkat a realitásokhoz igazítjuk. Ez a szemléletváltás a közgondolkodás megerősítésében és a megosztottság felszámolásában is fontos szerepet játszik, mert a valóságos, bizonyítható dolgokba vetett hitünket sokkal erősebbé teszi, mint a lépten-nyomon ellentmondásokba ütköző vakhit. A hatalmi törekvések jelentős része a polarizációt erősíti azáltal, hogy hívőiket bizonyíthatatlan vagy manipulált, eltorzított eszmék fogságában tartja. A valóság elkendőzése azonban hosszú távon nem lehet sikeres, mert realitás-érzékünk előbb-utóbb felülkerekedik. Gondolkodásmódunk reális alapokra helyezésével, a közgondolkodás objektivitásának kialakulásával azonban a megosztó szándékok esélyei is csökkennek, és ez személyes életünket éppúgy pozitívan befolyásolja, mint globális társadalmi biztonságunkat, jólétünket és jövőnk esélyeit. 

Gondolkodásunk

A gondolkodás fejlődése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.