Mit kínál a pozitív ateizmus

Az ember ösztönlény voltát nem csak mindennapjainkban tapasztaljuk, hanem tudományosan is vizsgálják. A pszichológia és társtudományai az emberi magatartást, az agykutatás és a neurobiológia pedig a személyiségtől többnyire független agyi jelenségeket kutatva tárja elénk viselkedésünk, gondolataink lehetséges magyarázatait. Mentalitásunk mozgatórúgói lassan testet öltenek, feltárva genetikai egységességünk ellenére rendkívüli sokféleséget mutató lényünk tevékenységének okait, korlátait és lehetőségeit. A pozitív ateizmusra alapozódó világkép ezekből az ismeretekből sokat meríthet, hasonlóan a tudomány más területei által kiszélesített világ megkerülhetetlen tényeihez, de alapként olyan tudásanyagra is épül, amelyet az emberiség saját fejlődése, gyarapodása közben hozott létre és ma is továbbfejleszt, az együttélés és együttműködés világalakító tapasztalatait. Célja saját túlélésünk és fejlődésünk feltételeinek biztosítása, az emberi képességek és lehetőségek megőrzése és továbbfejlesztése az ismeretlen jövő alakítása és sikeres belakása érdekében.

Az ígéretek között nehéz volna bármilyen sorrendet, értékrendet megkülönböztetni, kiemelni, mégis vannak - talán csak a ma embere számára alapvető - következményei, amelyek a kor problémáit célozzák meg. Ezek között is fontos az olyan, sokszor egymással szembemenő törekvések összebékítése és összehangolása, amelyek a múltban gyökerező, szembenállásra ösztönző gondolkodásunkból és ideológiai megosztottságunkból fakadnak. Míg spirituális-transzcendentális örökségünk a vallásokban és más ideológiákban ölt alakot, a pozitív ateizmus ideológiáktól és képzelgésektől mentesen, valóságos érdekeinkre összpontosít és a reális megvalósíthatóságra épít. Mai világunk jellemzője a nem valós érdekek mentén, a félreértések és a szándékos félrevezetés miatt kialakult megosztottság, aminek megszüntetését a tanulatlanság éppúgy akadályozza, mint a társadalom egyes rétegeiben keletkező magánérdekek gátlástalan érvényesítése és a vallási ill. ideológiai fanatizmus terjedése. A társadalmak tevékenységét és az emberek közötti viszonyt jelentős mértékben a verseny, mint világot szabályzó erő hasznosságának túlértékelése határozza meg, ami inkább a szembenállás fokozódásához, mint a problémák helyes megoldásához vezet. Megbízható alapokon tisztába kell tehát tennünk a világról alkotott, ideológiákat kialakító nézeteinket, és ezzel párhuzamosan megkeresni, megnevezni valódi érdekeinket. A pozitív ateizmus felfogása e feladat elkezdésében segít azzal, hogy a tudomány eredményeit felhasználva rámutat a szembenálláshoz és a tisztánlátás korlátaihoz vezető ideológiák, hitek történeti alapjaira és idejétmúltságára, miközben hangsúlyozza az emberi faj egységét és az ezáltal megalapozott jogegyenlőséget, azokat a tanokat, amelyek a társadalom tudatában már eddig is jelentős pozíciókat értek el. 

A vallások és egyéb ideológiák alapjainak megkérdőjelezése a bennük hívő emberek erős ellenállását váltja ki az ateizmussal szemben, így annak gyors sikere egyértelműen illuzórikus remény. Bár a tudomány fejlődése és a történelem alakulása ezen a helyzeten sokat javított, a teljes áttörést nagyon sok tényező hátráltatja. Nem várt fejleményként terjedőben van a tudomány hasznosságának és ezzel szerepének leértékelése, ami a vallásokhoz és a hasonlóan transzcendentális vagy egyszerűen csak nem kellően megalapozott hitformákhoz kapcsolódó tudományellenességben ill. a tudomány eredményeinek megkérdőjelezésében mutatkozik meg. Visszaszorítása mindannyiunk érdeke, és fontos részét képezi az átideologizálódás elleni fellépésnek is, ami azonban rövid távon szintén nem lehet sikeres. Ehhez mai szemléletünk, működési gyakorlatunk átértékelése és megújítása, világnézetünk szükségtelen terhektől mentes, a valódi közös célok elérésére törekvő együttműködést segítő átalakítása szükséges. A folyamatban alapvető szerephez jut egy, a pozitív ateizmusra alapuló világnézet meghonosodása, elterjedése, amely elkerüli az uniformizált gondolkodás kialakulásához vezető ideológiává válást, ezzel a jövőbeni ideológiai szembenállást is kiküszöböli. Bár önmagában az érdekek különbözősége miatti jövőbeni ütközések aligha kerülhetők el, azonban az emberiség által közösen kialakított valódi értékek mentén, ideológiai kötöttségek nélkül sokkal könnyebben megoldhatókká válnak. 

A pozitív ateizmus szellemiségével kialakítható egy tudatosan működő globális társadalom, amely az egyént és az egyéniséget önmaga bázisának tekinti, de a közérdeket nem szorítja háttérbe, hanem a két oldal összhangjára törekszik, mert egymás nélkül, külön-külön nem létezhetnek. A mai politikai ideológiák többnyire valamely oldal kizárólagos igazságát hirdetik, ezért nem lehetnek általános érvényűek, és jelentős részük ezért vált túlhaladottá. Bár keletkezésükkor előremutatóak voltak és valamilyen módon hozzájárultak a fejlődéshez, sőt alapvető értékeink valamely csoportjának kialakulását is elősegítették, a mai kor problémáira nem képesek helyes megoldásokat adni, ezért tömegbefolyásuk egyre csökken. Ezt a folyamatot azonban olyan tényezők segítik, amelyek egy része a vallásos és egyéb szürreális ideológiák térnyerésével jár, aminek veszélyei ma nem látszanak olyan mértékben, ahogyan a napi politikai problémák.

Látszólag az ideológiák hullámzó sikerű harcának vagyunk tanúi, miközben problémáink valódi gyökere minden ideológiában ugyanaz: az abszolút igazságot követelő és ígérő, az embereket megosztó, tudatlanságunkat és ösztöneinket kihasználó, kizárólagos hatalomra törekvő ideologikus gondolkodásmód. A pozitív ateizmus a tudatos társadalmon keresztül olyan választ kínál, amely ezeket a hibákat igyekszik elkerülni, ezért az egymással szemben kialakult ellentéteket minimalizálja. Egy ilyen, ma még tudományos fantasztikumnak tűnő társadalom működését konszenzusos alapon végzi, olyan hatékony közösségi kontroll kialakításával, ami meggátolja az adminisztratív és egyéb hatalmi szférákat a társadalomra és annak tagjaira káros, nem demokratikus eszközök alkalmazásában. A különböző intézményeket nem engedi magánérdekek alapján működtetni, és gondoskodik arról is, hogy tagjai a legkorszerűbb ismeretekhez hozzájuthassanak, viszont az anyagi és szellemi károkozás minden formája visszaszoruljon. 

Az emberiség olyan fázisba jutott, amikor fejlődésének bizonyos - legtöbbször nem várt és hátrányos - hatásai globális mértékűvé nőttek, ezek leküzdéséhez pedig hasonló globális együttműködésre van szükség. A mai világ tevékenysége e feladathoz képest nagyon vegyes képet mutat, a rendelkezésre álló erőforrások helytelen használata, elpazarlása mellett a problémamegoldási szándék részbeni hiánya is kétségessé teszi a megfelelést. Az egyik legsúlyosabb gondot kétséget kizáróan az állandó ideológiai szembenállás okozza, tartós és végső megoldást tehát csak ennek megszüntetésével lehet kialakítani. Ezt kínálja a pozitív ateizmus, amely a vallások és az egyéb ideológiák megalapozatlanságán túllépve a valóság helyes megismerésére épül. Bár általános érvényre jutásához alighanem hosszú időre van szükség, enélkül azonban az emberiség ugyanilyen hosszú távon néz szembe az egyre veszélyesebbé váló konfrontációk lehetőségével. 

Emberiség válaszúton

Hitkérdések

Ateizmus

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.