A társadalom működésének elemei

A modern ember életében jelentős, már-már túlzott szerepet kapnak a korra jellemző eszmék és intézmények, melyek a történelmi, a tudományos-technikai és a társadalmi fejlődés velejárójaként születtek meg. A mai társadalmak nagy részében a vallási gyökerek még mindig erősen meghatározóak, míg a közösségeken belül és kívül a társadalmi és politikai megosztottság is fontos szerepet játszik. Az egyes társadalmak választott, vagy nem demokratikus módon létrejött politikai vezetésének módszerei szoros kölcsönhatásban állnak az adott társadalomban uralkodó, a világnézetet alkotó és alakító eszmékkel. A vallási és politikai hovatartozás gyakran összefonódik, egymást erősítve az emberiség megosztottságát fokozza.

A közösségek összetartozási érzetének legmagasabb szintjét több tényező is biztosíthatja, amelyek között a közösen beszélt nyelv, a kultúrális összetartozás és a földrajzi közelség a legerősebb. Ezen alapszanak a közjogilag is elkülönülő, szuverénitási igényeiket fenntartó országok, amelyek saját állami intézményeket hoztak létre és tartanak fenn. Működtetésük a mindenkori vezetés feladata, amelyet a demokratikus társadalmakban politikai eszközökkel, választások révén jelölnek ki. A hatalomgyakorlás intézményei a parlament és a kormány, ill. a hozzájuk tartozó intézmények és szervezetek. 

A biológiai és társadalmi lét anyagi alapját a gazdaság teremti meg azoknak az igényeknek a kielégítésével, amelyek a mindenkori társadalmi elvárásokból erednek. A gazdaság az egyének bevonásával létfenttartási lehetőséget ad, a lét és a fejlődés számára technikai eszközöket biztosít, egyúttal a jövő irányait is mutatja. A gazdaságról és a társadalommal kialakított kapcsolatáról szóló közgazdasági modellekre a társadalmat nagy mértékben befolyásoló ideológiák épülnek, az emberek és az emberiség együttműködését jelentősen befolyásolva.

A társadalmat éltető gazdaság tevékenységét és fejlődését alapvetően a pénz szabályozza, működése a pénzügyi rendszer alapja. A gazdaság és a pénzvilág együttműködésének záloga a köztük kialakuló egyensúly és együttműködés, amit a pénzvilág fejlődésének bizonyos irányai veszélyeztetni látszanak. A pénzügyi tevékenység nem lehet a társadalomtól és a gazdaságtól független, vagy akár elsődlegességet élvező tevékenység, mert eredeti és alapvető funkciója szerint eszközként kell működnie a civilizációt fenntartó gazdaság és társadalom működtetésében. Ezért öncélú, a gazdasági és társadalmi érdekektől elválasztott, vagy éppen azzal szembemenő viselkedése a gazdaságot és a társadalmat, a civilizáció fejlődését károsan és kórosan befolyásolhatja. 

A család az állatvilágból örökölt, az emberiség által kiteljesített intézményrendszer, amelynek legfontosabb hivatása a faj fenntartása, az utódok létrehozása és felkészítése, a gyermeknevelés, egyúttal az ember társaslény-jellegéből adódóan az élet meghatározó színtere is. A társadalomban betöltött szerepe döntő jelentőségű, mert annak alapját, legkisebb egységét képezi. Általános az a felfogás, amely szerint e célra máig nincs teljes körűen használható, hasonlóan hatékony és megfelelő alternatív forma. Alapvető feladatunk ennek az intézményrendszernek a fenntartása, erősítése, segítése feladatainak ellátásában, függetlenül a konkrét gyakorlati formáktól. 

Az emberek aktivitása, közérzete, gondolkodása és tevékenységének hatékonysága döntően függ egészségi állapotuktól, amelynek fenntartása és javítása a társadalomnak éppúgy érdeke, mint az egyénnek. A megfelelő egészségi állapotot csak magas szinten működő egészségügyi intézményrendszerrel lehet biztosítani. Minősége különös jelentőséggel bír az egyén és a társadalom szemében, ezért elsőbbséget élvez a legtöbb más tevékenységgel szemben. 

A társadalom működésének további alappillére az oktatási-nevelési intézményrendszer, amelynek céljai a természetről és a társadalomról felhalmozott ismeretanyag alapjainak átadása, valamint a társadalmi létre nevelés. Köznevelési funkcióján keresztül fontos szerepe van a világnézet alakításában, sőt jövőnk megalapozásában is. A tudatos társadalomban olyan oktatási és nevelési módszerekre van szükség, amelyek a világ működésének helyes bemutatásán keresztül biztosítják a tisztánlátást a mindennapi kérdésekben, elősegítik az emberiség megosztottságának csökkentését, az egyedek és csoportok közötti feszültségek csökkentését. Tudatosítják az elvárt együttélési normákat és kiemelik az értéket teremtő, a fejlődést megalapozó munka, valamint az e tevékenység során segítségünkre siető tudomány szerepének nélkülözhetetlenségét.

A társadalmi létezés és tevékenység szabályait és e szabályok megszegésének szankcionálását a jogrendszer tartalmazza. A jogrendszer kialakítása, alkalmazása és végrehajtása külön intézményrendszerek feladata. Alkalmasságának fontos jelzője a társadalmi elvárásoknak, az igazságosság érzetének való megfelelés, ami a jog- és az igazságszolgáltatás közötti különbség érzetében jelentkezik.

A mindennapok tudatformáló ereje a média, amely állandó jelenlétével folyamatosan befolyásolja a kialakult vagy formálódó világnézetet. Szerepe a pénzvilágéhoz hasonlóan nem lehet öncélú, hanem társadalmi érdekeket, az emberek objektív informálását és véleményalakítását, valamint - egyéb kulturális intézményekkel együtt - szórakoztatását szolgálja. Az egyéni vagy csoportérdekek túlsúlyát tükröző média súlyosan torzítja a társadalom működését és fékezi a tudatos társadalom kialakulását. 

A társadalom működését biztosító intézményrendszerek vezető tényezője a demokráciákban választás útján hatalomra került politikai vezetés, amelynek kontrollját működési ideje alatt a társadalom csak korlátozottan képes megvalósítani. Funkciója a törvények és egyéb jogszabályok megalkotásán és betartatásán keresztül a társadalom működési feltételeinek megteremtése és a fejlődés biztosítása. A vallás intézménye történelmi örökség, amelynek társadalomra gyakorolt hatása határozza meg mai jelentőségét és szerepét. A gazdaság, az oktatási és egészségügyi intézmények működése létünk alapja és feltétele. A gazdasági, politikai, pénzügyi intézmények, a jogrendszer és a média a társadalom infrastruktúrájának része és mozgatója, céljuk és értelmük a gazdaság és a társadalom segítése. A tudatos társadalomban e fontos intézményeket a társadalom céljainak kell alárendelni és annak megfelelő módon szabályozni ill. használni, a társadalom által létrehozott egyéb, nem kevésbé fontos kiszolgáló, szervező, szabályzó és irányító funkciókat betöltő intézményekkel együtt. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.