A jövő társadalmának alapjai

A korai emberek fejlődésének egyik kritikus pillanata volt, amikor az agy viszonylag nagy sebességgel fejlődni kezdett, és hatékonyságát az egyedek közötti együttműködés kialakulása tovább sokszorozta, így az ember a környezetünkben található ellenséges erőkkel egyre sikeresebben vehette fel a versenyt. A társadalmi lét további hatalmas előnyökhöz jutatta az embert, amikor a komplex beszédhez szükséges biológiai adottságok létrejöttek és az emberek nagyságrenddel nagyobb mértékben váltak képessé tudásuk és tanult képességeik örökítésére. A társadalom létrehozásával az ember saját erejét sokszorozta meg, ami létezésének nélkülözhetetlen és elkülöníthetetlen részévé vált. Az emberiség fejlődésének közege és motorja a természeti környezet mellett tehát a társadalom, ezért túlélése és fejlődése a társadalom működőképességének függvénye. Ezt a létfontosságú tényezőt döntő mértékben maga az ember mozgatja, akinek tevékenysége még mindig erősen ösztönszerű, átgondolatlan, a birtokába jutott eszközök pedig olyan hatalmat biztosítanak számára, ami már saját létét is fenyegeti. Egyre kevésbé kerülhető meg a jövőt fenyegető veszélyhelyzetek forrásainak és természetének teljes körű feltárása és tudatosítása, ahogy a szükséges ellenintézkedések megtervezése és megtétele sem. E problémák megoldása esetén lehet csak remélni, hogy a jövő hosszú távon, akár határtalanul az emberiség érdekeinek szolgálatában áll majd.

Tudatos társadalom

Az ember gondolkodásmódját saját túlélése határozta meg, és ennek hosszú távon sem lehet alternatívája. A túlélést az ember eddigi története során jelentős mértékben az ösztönök és a tudatalatti irányította, ám a fejlődés egyre több olyan kihívást hoz, amelyek kezelését történelmi léptékben már nem lehet e tényezőkre bízni. Elkerülhetetlen egy olyan jövőkép kialakítása, amely megszünteti a fejlődés belső ellentmondásait, az erőforrások egymással szembeni küzdelmekre történő elpazarlását, figyelembe veszi az alapvető érdek- és jogegyenlőséget, és mindehhez az emberiség felhalmozott tudását hatékony eszközrendszerbe építi, megfelelve az emberi természet olyan igényeinek is, amelyek nem állnak ellentétben a további túlélés követelményeivel. Az ösztönös módszerek eddigi gyakorlatával szembeállítva az így működő rendszer a tudatos társadalom. 

Tudás alapú világkép

A leírt jövőképet egy olyan, az embert magába foglaló világképnek kell megalapoznia, amely a történelem során megszerzett tudáshalmaz elemeit, rendszereit, a tudományos gondolkodás módszereit a józan ész és a logika elvárásainak megfelelve szintetizálja anélkül, hogy a különböző tudományágakban való alapos jártasságot igényelné mindenkitől. Elemeznie és értékelnie kell az emberi természet, a történeti - történelmi folyamatok, a társadalmat befolyásoló ideológiák és intézmények szerepét a múlt és a jövő alakításában. Fel kell számolnia az emberiséget megosztó, erőszakhoz vezető, érzelmi, érdek- vagy ideológiai alapú ellentéteket keltő és fenntartó tényezőket. Tartalmaznia kell egy olyan, az emberek számára könnyen elfogadható jövőképet, amely egyúttal a megvalósításához nélkülözhetetlen, erőszakmentes ösztönző erőt is biztosítani képes. 

Kiterjesztett társadalmi kontroll

Ki kell építeni azt a társadalom-működtetési rendszert, amely a tudás alapú világkép megállapításainak és elvárásainak megfelelően, erőszakmentes, adminisztratív módon, össztársadalmi elfogadottság mellett biztosítani tudja az emberek egyéni és közösségi életéhez elengedhetetlen feltételeket. E rendszernek a szükséges mértékben kontrollálnia és szabályoznia kell a társadalom működésében szerepet játszó intézményeket és mechanizmusokat. Kellő szabadságot kell biztosítania a társadalom működésére nem veszélyes tevékenységeknek, és elő kell segítenie azokat a folyamatokat, amelyek a demokrácia további kiterjesztésére irányulnak. 

Kiterjesztett demokrácia

A demokrácia önmagában elfogadja az eltérően gondolkodó emberek egymás mellett létezését, ezzel a gondolkozási irányzatok közötti ellentéteket. A társadalom demokratikus működésének jellemzője pedig az, hogy az emberek választások formájában kapnak lehetőséget az adminisztráció, az államirányítás bonyolítására vállalkozó, általuk legmegfelelőbbnek remélt szervezetek időről időre történő kiválasztására. A rendszer egyik fogyatékossága, hogy a választások nem irányulnak elsődlegesen a szükségesnek itélt célok, működési alapelvek és módszerek megjelölésére, csupán az azokat valamilyen szinten felvállaló csoportok felhatalmazására, akik ennek alapján a választások közötti időszakokban saját belátásuk vagy érdekeik szerint alkalmazhatják az általuk preferált társadalom-működtetési alapelveket. Az alkalmazott módszerek sikerességének leméréséhez általában hosszabb időre van szükség, nincs tehát igazi létalapja a pillanatnyi eredményesség szerinti, akár nagyon gyakori kormányzat-váltásoknak, legalábbis kevésbé jelentős támogatottsági ingadozások esetén (ez a módszer a teljes bizalomvesztés nyilvánvaló kialakulása során viszont nem hagyható figyelmen kívül, jóllehet kivitelezése még megoldatlan). 

A jelenlegi demokratikus választási rendszer másik fogyatékossága abban mutatkozik meg, hogy a választók igazán mélyreható megfontolások nélkül, nagyon gyakran érzelmi alapon döntenek valamelyik érdekcsoport támogatása mellett vagy ellen. Ezt a helyzetet súlyosbítja az emberek médiának való kitettsége, aminek következménye, hogy a gyakran megkerülhetetlen ideológiai alapelvként beállított önös csoportérdekek félrevezetik az arra fogékony médiafogyasztókat, akikben fel sem merül a magyarázat ill. az önálló helyzetértékelés iránti igény, így az ideológiai orientációt jelentős mértékben, gyakran a valós tényekkel szemben befolyásolja a hangulatkeltéssel is párosuló félrevezetés. Ezt a kitettséget alapvetően csökkentheti olyan, a széles tömegek számára bármikor elérhető, ténylegesen független fórumok kialakítása, amelyek érdekeinket, elveinket igyekeznek a józan ész alapján elemezni, a mindennapi jelenségekkel összevetni. E fórumok fő színtere a kommunikációs technológia fejlődésének köszönhetően az internet lehet. Létrejöttükkel, az általuk kialakított konszenzussal való azonosulás mértékétől függően átalakulhat, ésszerűbbé válhat értékrendszerünk, amelynek alakításában - a lehető legdemokratikusabb módon - mi magunk is résztvehetünk.

További eredményként hatásukat nem csak a médiára, hanem a politikai és társadalmi feladatokat ellátó csoportokra és intézményekre is kifejthetik, ezzel megváltoztatva, demokratikusabbá és ésszerűbbé téve a kormányzati munkát. Az internet révén így kiterjesztett demokrácia hatása további visszacsatolásokon keresztül a tömegeket is ösztönzi a demokratizálódás folyamatába való bekapcsolódásra, ezzel még teljesebbé téve a demokrácia hatékonyságát, kulcsszerephez juttatva az embereket a társadalom és ezzel saját sorsuk alakításában, megalapozva egy tudatos társadalmat.

Emberiség válaszúton

Változó társadalom

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.