A tudatos társadalom - a jövő útja 

Az emberi faj az állatvilág más fajaitól abban is különbözik, hogy genetikai állománya meglehetősen kis változatosságot mutat, ami az emberek közötti hasonlóságot, az emberi faj egységességét támasztja alá. Ennek forrásai között említhető az, hogy a mai ember más fajokhoz képest fiatal, és rokonfajai az emberré válás során kihaltak. Rendkívül gyors elterjedése egy nagyon kis számú csoport sikeres túlélése révén történt, amely – maga is a kihalás szélére kerülve - alkalmazkodni tudott gyorsan változó környezetéhez. Ugyanakkor az emberek közötti genetikai hasonlóság a gének működésének köszönhetően a külső és belső tulajdonságokban számunkra jelentősnek tűnő különbségeket is megenged, utat nyitva ezzel az egyéni érdekeken alapuló megosztási próbálkozásoknak. A korai társadalmak fejlődése során ez a megosztó tendencia alakította ki a csoporton belüli és kívüli erőszakon alapuló hatalmi viszonyokat, ami - nem vitathatóan - a fejlődés motorjaként is funkcionált. 

Amíg az egyén érdekei lényegesen eltérnek a társadalom vezető erőinek érdekeitől, addig csak ösztönös társadalomról beszélhetünk. A társadalom valamely rétegének érdekeit szolgáló, mások jogait és érdekeit figyelmen kívül hagyó ösztönös társadalmi formák az erőszak alkalmazásán kívül általában valamilyen korlátozó eszmével – vallással, egyéb ideológiákkal és intézményekkel – tartották és tartják kordában a többséget adó tömegeket. A tudatos társadalom kialakítása során ezeket a hatalmi eszközöket fel kell adni, egyúttal a kiegyensúlyozott együttélés és fejlődés normáit meg kell alapozni, mert a nyers erőszak mára hajtóerőből súlyos veszélyforrássá vált. A tudatos társadalomban nincs helye a közösség hátrányára elkövetett hazugságnak, képmutatásnak, félrevezetésnek és általában azoknak a negatív erkölcsi kategóriáknak, amelyek az emberek és a közösségek együttélését mérgezik.

Szükség van viszont olyan alapelvekre, stratégiákra, eszközökre, amelyek a fenntartható társadalom-fejlődést lehetővé teszik. Ezek kialakításához és alkalmazásához a társadalom működtetésében nem hiányozhat az emberek egyetértése és aktív szerepvállalása, az, hogy az emberek értsék, támogassák és maguk alakítsák a tudatos társadalom céljait és működésének szabályait. Ezeket a célokat önmagunk jobb megismerése, a világ és a társadalom valóságos működésének, mozgatórúgóinak megértése, az előttünk álló problémák és lehetőségek felismerése és tudatosítása révén érhetjük el, amiben a tudomány sokoldalú eredményeinek és módszereinek használata segíthet minket. A tudatos társadalom a közös érdekeket feltáró, az érdekellentéteket feloldó tevékenységet folytat, amelynek célja saját fenntartható fejlődésének biztosítása.

A tudatos társadalom felé vezető úton a mai társadalmak belső ellentmondásai jelentik az első komoly akadályt. A nyugati civilizáció nagy problémája a társadalmat uraló indirekt - nem fizikai - erőszak, amelyre a kontroll hiányát tükröző elosztási viszonyok és a társadalmi feszültségek még mindig jellemzőek. Ezek alapokai között a változatlanul uralkodó káros ösztönök mellett a megosztottság, a kultúrális különbségek éppúgy szerepet játszanak, mint a hajlam az erőszakra és a félelem az erőszaktól, az erőszak eltűrése, de a megfelelő társadalmi modellek, a hatékony össztársadalmi érdekfelismerés, érdekvédelem és az esélyegyenlőség hiánya is fontos tényező. Ezek felszámolásához alapvető feladat valós, általános érdekeink felismerése és érvényesítése a lehető legkisebb társadalmi feszültségek előidézésével. A sokféleképpen gondolkodó tömegeket ma az elitizmussal gyakran összefüggő hatalmi törekvések mellett lejárt szavatosságú ideológiák osztják meg és tartják hatalmukban, amit azonban a gondolkodás racionalizálásával meg lehet változtatni, ezt pedig a - nem csak iskolai tanulmányokra alapozott - szemléletformálás teheti lehetővé. 

Az emberiséget más-más múlttal rendelkező, különböző kultúrákban élő tömegek alkotják, amely kultúrák nem csak különböznek egymástól, de közöttük jelentős ellentétek is feszülhetnek, amiket jellegüknek megfelelően más-más módszerekkel kell kezelni. A harcos, de egyoldalú és szűk látókörű civilizáció- és demokrácia-terjesztés helyett a közösségek legelemibb jogainak, kötelezettségeinek és együttélésük normáinak feltárása és elfogadása lehet alapja annak az együttműködésnek, amely a teljes emberiség számára kialakíthatja a globalizáció elkerülhetetlen folyamatának járható útját, és ezzel biztosíthatja a fenntartható fejlődés lehetőségét. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.