Ideológiák vagy ideológia-mentes világkép

Lényünk alapvetően fizikai-kémiai-fiziológiai késztetésekre, ösztönökre, reflexekre, valamint szellemi-személyiségi adottságokra épül. Fejlődésünk ez utóbbiak jelentőségének erősödését mutatja, ami a tudat növekvő fontosságával és szerepével van összefüggésben, de a civilizáció jóvoltából hatással van rá fizikai körülményeink stabilizálódása is. Létbiztonságunk a technika jóvoltából nagyon jelentősen javult, szellemi lényünk fejlődése azonban lassabb ütemben zajlik, aminek oka jelentős részben a minket irányító, alapvetően véges érvényű világnézetek fel nem ismert korlátaiban rejlik. Hatalmas tömegek számára alapvető fontosságú valamilyen világkép elfogadása, amivel pótolni lehet a világról egyénileg szerezhető ismeretek alapján kialakított személyes nézetek hiányosságait és következetlenségeit. A késznek, következetesnek tűnő ideológiák valamelyikének követése az egyénnek nagyobb biztonságérzetet nyújt, még akkor is, ha egyes tanaik személyes tapasztalataikkal nem mindig állnak összhangban.

A párhuzamosan létező, eltérő vagy ellentétes eszmei alapokon nyugvó ideológiák követői közötti szembenállás elrémítő, természet-, ember- és jövőellenes következményeit történelmi múltunkból és saját életünkből is jól ismerjük, és aligha kérdéses, hogy jövőnket meg kell óvnunk a hasonló helyzetektől, kultúránkat és magát az emberiséget meg kell tőlük védeni. Zsákutca lenne azonban csak a múltbeli tragédiákat kiváltó szélsőséges ideológiákat kárhoztatni, mert mai világunkban és ideológiáinkban is bőven vannak megalapozatlan, idejétmúlt, félrevezető és káros gondolatok. Amíg ezek az emberiséget saját, jól felfogott érdekeivel ütköző módon megosztják, jövőnk kilátásai jelentősen sérülnek, ezért a valóságot helyesen tükröző, reális célokat, jövőképet is magába foglaló, egységes és általánosan elterjedt világnézet kialakítása egyre sürgetőbb.

A társadalomban ma számos olyan világszemlélet létezik, amelyek többé-kevésbé körülhatárolható időszakokban keletkeztek, az adott kor tudásának megfelelő alapokon és arra jellemző szándékokkal, célokkal. Ezek egy része valamely történelmi kor körülményei között valóban segíthette a társadalom fejlődését, azonban a korlátok nélküli érvényességükbe vetett hit mindig hamisnak bizonyult. A törvényszerűen bekövetkezett változások hatására időszerűségüket és pozitív hatásukat döntő mértékben elvesztették, miközben szellemük - gyakran nem kis változásokon átesve, radikalizálódva vagy megszelídülve - ma is él, jelentős nehézségeket okozva a társadalom fejlődésében. Nem kétséges, hogy befolyásuk visszaszorítása a kor egyik legnagyobb kihívása, ezt azonban nem lehet megvalósítani egy olyan világnézet-modell körvonalazása nélkül, amely magába foglalja a világról, az emberről és a társadalomról kialakult valóságos tudásunkat. Követhető célt mutat a társadalomnak, és normákat állít az egyének, közösségek, egy globális össztársadalom elé, miközben a lehető legnagyobb teret engedi az önálló élet, gondolkodás és cselekvés kialakulásának, mert ez a fejlődés motorja és egyik alapfeltétele. 

Ésszerű hiedelmünk, hogy a civilizáció alapjának az emberi értelmet tekintjük, közben azonban gyakran elfeledkezünk egy másik döntő tényezőről, a társadalmi közegről, amely nélkül a civilizáció, sőt maga az értelmes ember sem alakulhatott volna ki. Ugyanígy a társadalom jövőnknek is elválaszthatatlan része, amelynek leendő formáját a civilizáció vívmánya, az értelem gyümölcseként létrejött emberi alapértékek elvárásainak megfelelően kell keresni. Ezért a modern világszemlélet kialakításának meghatározó feladata ezen értékek mibenlétének alapos feltárása, egyértelműsítése, a fogalomkör ellentmondásainak kiküszöbölése. A mai gondolkodás meghatározó ideológiai sokszínűsége ennek az értékrendnek az értelmezése körül alakult ki, más-más elemeket hangsúlyozva, az ideológiákra jellemző módon általában kizárólagosságra törekedve. Az értékek körében a szabadság, a társadalom, a tudományok mibenlétének, szerepének eltérő megítélése jellemző. Ezek felfogásában, fontosságuk ill. hasznosságuk értelmezésében az ideológiai irányzatok között alapvető különbségek vannak, ezért a megítélésükről szóló viták eleve kudarcra vannak ítélve. Az egyénnek ebben a zűrzavarban kellene eldöntenie, hogyan értelmezi és értékeli az alapértékek körét, mit tart fontosnak, értékesnek. A közembertől azonban általában nem várható el, hogy egy ilyen fogalomkört kellő alapossággal képes legyen kialakítani, ezért inkább a különböző irányzatok valamelyike által ajánlott elvek mentén kötelezi el magát. 

A világról alkotott mai ismereteink már elegendőek ahhoz, hogy az értékeket valós érdekeinknek, lehetőségeinknek, a fejlődés igényeinek megfelelően tudjuk meghatározni, és az ideológiai káoszt egy szilárd alapokon álló, tartósan érvényes, egységes, fejlődőképes eszmerendszerré alakíthassuk. Ez persze igen hosszú idő alatt spontán módon is kialakulhat, de kérdés, hogy egyáltalán van-e rá időnk. A folyamat jelentősen gyorsítható az értékek kérdéskörének nyilvánosság előtti felvetésével, napirenden tartásával és társadalmi vitájával, amihez a média és az internet hatékony asszisztenciát képes nyújtani. Az így körvonalazódó, a korszerű világnézet lényegét visszatükröző, a nyilvánosság próbájában születő rendszer kialakulása elősegíti a meglévő, de jelentős mértékben elavult ideológiák lecserélését, egy tisztán gondolkodó, saját érdekeinek megfelelően cselekvő, egységes világ létrejöttét, az emberiség tartós túlélését. Mindennek kulcsa az egyetértés és az erőszakmentesség mellett a kezdeményező, elkötelezett részvétel, ami létfontosságú tényező az új szemléletmód kialakulásában.

Emberiség válaszúton

Alternatívák

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.