Fórum     Blog     Társalgó     Visszajelzés         Home

Közösségi jogok

Az ember a civilizáció kezdeteitől közösségekben él, enélkül maga a felemelkedés is lehetetlen lett volna, de a jövőben sem nélkülözhetjük ezt a létformát. A kezdeti, kis létszámú közösségek köre a fejlődés során nagyobb csoportokkal egészült ki, amelyek új érdekközösségeket alkottak, miközben az érintettek érdekei mellett kötelezettségeik, az összetartozás szabályai is kialakultak. Ma - akármilyen fontosságot tulajdonítunk is neki - e közösségek átszövik az emberi társadalmat, szövetrendszerük a civilizáció alapját képezi. Miközben az emberiség a globalizáció útjára lépett, hajlamossá váltunk arra, hogy erről megfeledkezzünk. Egyénként elég jól tisztában vagyunk jogainkkal, a különböző csoportokban való jelenlétünkből származó jogainkat - és mellettük kötelezettségeinket - viszont csak jelszavak és általánosságok szintjén kóstolgatjuk, és ezt a helyzetet súlyosbítja az a széles befolyású gondolkodási irányzat is, amelynek árnyoldalait ma egyre gyakrabban tapasztaljuk. Az egyéni szabadság mindenek feletti fontosságába vetett hitet - legyen az bármilyen értelmezésű -  fel kell, hogy váltsa egy tágabb szemléletű, az egyén mellett a közösségek jogait is tartalmazó, a civilizációt támogató gondolkodási modell. Ehhez fel kell ismernünk, hogy bármilyen - nagyon gyakran íratlan - jog milyen alapon illet meg minket, embereket és közösségeket, vagy akár az öntudattal nem rendelkező természeti lényeket is.

Jogaink alapját számos olyan tényező adja, amelyek az általunk elszenvedett negatív hatások elkerülésének szándéka mellett akaratunk, vágyaink teljesíthetőségét, érdekeinket, túlélési esélyeinket, fejlődési lehetőségeinket szolgálják, figyelembe véve a kölcsönösség elvét is. A közösség jogai az érintett emberek azon jogaiból következnek, amelyek a közösségüket ért behatás következtében sérülhetnek. A közösség a benne élő ember létezésének közege, amelyhez érzelmei és érdekei kötődnek, ami egyúttal számos közösségi jog alapját képezi, így ezek alapvetően emberi jogok, de ugyanígy civilizációs jogok is. Amikor az egyéni szabadság korlátozhatatlansága vagy a globalizáció szükségessége jegyében felelőtlenül és meggondolatlanul a közösségi jogokat igyekszünk csorbítani, akkor nem csak saját jogaink és érdekeink ellenében cselekszünk, hanem magát a civilizációt veszélyeztetjük. Ez a magatartás semmivel sem jobb, mint amikor egyes csoportok fizikai erőszakhoz vagy megtévesztéshez folyamodva, más csoportok alapvető érdekeit és jogait súlyosan megsértve tartós és maradandó sérelmet okoznak nekik. Felelősségüket az sem menti, hogy nincsenek tisztában cselekedeteik súlyával és károsságával.

A közösségi jogok lényeges területe az önrendelkezési jog, amely egyebek között a történelmi távlatokban kialakult, együtt élő, közös nyelvet és kultúrát teremtő és használó közösségeket, népeket, nemzeteket illeti meg. A nyelv egyedisége kihat a kultúrára és a gondolkodásmódra, önállóságot sugároz, az embereknek biztonságérzetet ad, megkülönböztet más nemzetektől. A hozzájuk fűződő történelmi körülmények olyan nyomokat hagynak a közösség tudatában, mint az otthon, az önállóság és a szabadság féltése, az egyediség tudata és az egyenjogúság iránti vágy, szoros kapcsolatban az együttélés szükségességének, megbecsülésének felismerésével, az érdekközösségek és érdekazonosságok keresésével. A történelmi léptékben sem jelentéktelen időtartam alatt kialakuló önkép külső, erőszakos megváltoztatására irányuló szándékok ellenkeznek a közösség jogaival, mert az önrendelkezés iránti igényt sértik, függetlenül annak tényleges veszélyeztetettségétől. Az erről való lemondás a közösség érdekei és önakarata alapján történhet, ennek visszavonhatósága azonban ugyancsak közösségi, ha nem is feltétlenül következmények nélküli jogra épül.

A civilizáció, különösen a jelenkor egyik nagy dilemmája az, hogyan lehet a történelmi méretű igazságtalanságokat helyrehozni, az emberi közösségek viszonyát uraló ellentéteket megszüntetni vagy mérsékelni. Ezek döntően valamilyen, jelentős mértékben eltérő kultúrával, adottságokkal rendelkező csoportokkal szemben a múltban, vagy akár napjainkban elkövetett erőszak következményei, amelyek a szenvedő fél számára nehezen elviselhető következményekkel jártak, ezért feloldásuk megkerülhetetlen. Sötét történelmi gyakorlatunkban az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűn, a szenvedő fél kiirtása is bevett megoldás volt, a kor azonban más utakat keres, amelyek ma még többnyire egyediek, esetlegesek és nem mindig átgondoltak. Így fordulhat elő, hogy a külső beavatkozás következtében az erőszak által súlyosan érintett régiókból megindult modern kori népvándorlás kezelése megoldások helyett - "merő jószándékból" - újabb ellentéteket, konfliktusokat és erőszakot idéz elő.

Ahhoz, hogy kapkodó, véletlenszerűen fellángoló ötletekre alapozott, meggondolatlan cselekvés helyett fenntartható, jó irányú lépéseket tehessünk, általános és egyöntetű szándékra van szükség, amelynek érvényesítéséhez több területen kell átgondolt következtetéseket levonnunk. Alapvetésként meg kell határoznunk az emberek és az általuk alkotott közösségek jogait, hogy megnevezhessük az ellenük elkövetett erőszak minden fajtáját. Fel kell tárnunk az őket ért sérelmekben szerepet játszó okokat, eseményeket és résztvevőket, a sérelmek által bekövetkezett károk természetét és mértékét, hogy a károk valódi okozói kötelezhetőek legyenek az indokolt mértékű és reálisan elvárható, megvalósítható jóvátételre. Mindehhez olyan valós megoldásokat kell keresnünk, amelyek nem járnak újabb, nem kívánt aránytalanságokkal, igazságtalanságokkal, jogsértésekkel. Az eljárás nem ismeretlen, hasonló folyamatok zajlottak a II. világháború után és zajlanak ma is, de a történelmi távlatok miatt egy globális békéltető folyamat összehasonlíthatatlanul komplikáltabb, és megindítása nehezen legyőzhető akadályokba ütközik. Amit ma a siker esélyével tehetünk, az a közösségek jogainak feltárása és a figyelem felhívása a jelenleg is folyó jogsértésekre, és a közszemlélet terelése abba az irányba, hogy legalább a jövőben ne csak az egyént, hanem a közösségeket is megvédjük a valós sérelmektől.

Emberiség válaszúton

Korkérdések

Demokrácia

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.