Fórum     Blog     Társalgó     Visszajelzés         Home

Alanyi jogú jövedelem

A tudományos-fantasztikus művekbe, futurisztikus álmokba illő (vagy éppen onnan származó) gondolat az állampolgári jogon kapott jövedelemről a legkülönbözőbb fórumokon vált felkapott témává. Látszólag meglepő, hogy politikai fegyverként is felhasználják, azonban ebből számos következtetés levonható azokra nézve, akik ezt - akár csak zavarkeltési céllal - felvetik és napirenden tartják. Jóhiszemű hozzáállással javíthatatlan fantasztáknak lehetne őket gondolni, valójában azonban - a közéleti hátteret és a felvetők körét is figyelembe véve - sokkal inkább az örök választási kampány nagyon erősen vesztésre álló oldalához tartozó réteg mozgásteret kereső képviselőiről van szó, akik magukat független értelmiséginek beállítva próbálnak az emberek vágyaira, érzelmeire hatni. Az eddig alkalmazott számos jellemző módszerük mellett azonban ez is arra világít rá, hogy hatalmuk visszaszerzésének érdekében a buta, könnyen megtéveszthető alattvalónak gondolt célközönséget igyekeznek rávenni, hogy ne saját, valódi érdekeikre és értékítéletükre hallgassanak. A téma adott helyzetben történő felvetése azt is mutatja, hogy sem függetlenségük, sem értelmiségi gondolkodásuk nem valódi, a róluk korábban kialakult pozitív kép pedig félrevezető, amelynek nimbuszát elődeik ugyan kemény munkával építették fel, de ennek mára csak a képmutatásra épülő romjai maradtak, amiből egy élősködő társadalmi szubkultúra próbál még mindig felszínen maradni. 

Ha elvonatkoztatunk az aktualitásoktól és a (talán nem is távoli) jövő felé mutató tendenciák hatásait, következményeit próbáljuk elemezni, akkor az alanyi jogú jövedelemnek, de inkább a termelt értékek valamilyen reálisabb, ésszerűbb felhasználási, újraelosztási formájának a gondolata már nem tűnik feltétlenül fantazmagóriának. Az ide vezető folyamat már beindult azáltal, hogy - miközben az emberiség létszáma nem fenntartható módon növekszik (de a fejlett országokban a szaporulat jelentősen visszaesett) - a technika fejlődése jóvoltából egyre kevesebb emberre van szükség a termeléshez, emiatt a tömeges munkanélküliség fenyegető veszéllyé vált. Az új generációs pályakezdők kiugró munkanélküliségi aránya azt vetíti előre, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági paradigma fenntartásával nagy tömegek szorulhatnak a társadalom peremére. A fejlett technika által igényelt, egyre csökkenő dolgozói kör a nagy termelékenységű technológiák termékei számára nem biztosít elegendő nagyságú felvevő piacot, ami a gazdaság megtorpanását, gazdasági válságot idéz elő. A munka nélkül maradó tömegek vásárlóerejének biztosítása - legalábbis látszólag - segíthet a gazdaságon, ha munkától függetlenül juthatnak anyagi forrásokhoz. A társadalom dolgozó (munkahellyel rendelkező) és nem dolgozó (csupán alanyi jövedelemmel rendelkező) rétegekre történő felosztása azonban osztálytagozódáshoz és az azzal járó feloldhatatlan feszültségekhez vezet, létjogosultsága ezért megkérdőjelezhető, sőt indokolhatatlan.

A történelemben már többször előfordultak hasonló helyzetek, amelyek következménye hosszú távon nem társadalmi katasztrófák, hanem a termelés és a fogyasztás fokozódása volt. Az ipari forradalom eszközei, a nagyteljesítményű gépi erőforrások megjelenése, az automatizálás korai és modernkori térhódítása, a tömegkommunikáció eszközei átalakították a termelési szerkezetet, új alkalmazási lehetőségeket hoztak létre és állandó változásban tartják a világot. Nincs kifejezett okunk, hogy úgy gondoljuk, a robotizálással valami más, valami rossz fog történni, mindössze a fantáziánk szegényes a jövő valódi körvonalainak átlátásához. 

Az egészséges társadalomhoz újszerű megoldásokra lesz szükség, amelyek a létfenntartáson túl olyan célokat is kialakítanak, amelyek követése mindenki számára biztosítja a beilleszkedést és a hasznos lét érzetét. Első lépésként kézenfekvő lehetőség a munkaidő további csökkentése, a felszabaduló idő részbeni felhasználása szélesebb lehetőségeket biztosító továbbképzésre és átképzésre, de a nyugdíj korhatár szükségtelen emelése helyett annak csökkentése is célravezető megoldás, amelyek az alanyi jogú jövedelem polarizáló hatása nélkül működhetnek. Számos olyan, társadalmilag preferált tevékenység is van, amelyek az oktatás, egészségügy, környezetépítés, közbiztonság stb. területén lényegesen nagyobb létszám felvételére képesek. Életvitelünk körülményeinek javítása már ma is sok olyan szolgáltatást igényelne, amelyek csak jelentős munkaigénnyel valósíthatók meg, az ilyen jellegű feladatok ellátása a társadalmilag hasznos tevékenységek körét kiterjeszti. Bevezetésük feltehetően hosszú időt vesz majd igénybe és a mai gondolkodásmód jelentős átalakítását igényli, miközben a robotizálás előtt álló gazdaság tevékenységét is társadalom-barátabb alapokra kell helyezni. Azok a források, amelyek fedezetül szolgálhatnának a feltétel nélküli alapjövedelemhez, ugyanúgy rendelkezésre állnak a társadalom ilyen jellegű átalakításához, felhasználásuk ésszerű módja azonban jobb, fenntarthatóbb életminőséget biztosíthat.

A változások előkészítése és véghezvitele hatalmas és felelősségteljes feladat, ezért az alanyi jogú jövedelem lehetőségének kiragadása és idő előtti felvetése nem csak átgondolatlan, de álságos és nagy valószínűséggel téves és káros is. A jövő problémáit átfogó rendszerben, összefüggéseikben és kellően előkészítve lehet csak megoldani, amelyhez nem az ideológiai szembenállás, hanem csak a társadalmi összefogás vezethet el. A gondolat kapcsán az egyetlen megszívlelhető tanulság az, hogy jövőnk alakulásáról gondolkodnunk és gondoskodnunk kell, mert utódainknak az eddigieknél jóval nagyobb felelősséggel tartozunk. 

Emberiség válaszúton

Korkérdések

Demokrácia

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.