Fórum     Blog     Társalgó     Visszajelzés         Home

Robotok kontra munkahelyek

Nemigen lehet vitatni, hogy a robotizálás nagy valószínűséggel negatív hatást gyakorol majd a hagyományos kereseti formák megtartására, és bár ennek kiteljesedése a jövőben várható, a megoldást nem lehet elég korán elkezdeni. A kérdés azonban a jelenleginél sokkal mélyebb megközelítést igényel, alapjaiban érinti a gazdaság, az állam és az emberek viszonyát, azt a régi-új dilemmát, amely korunk alapvető politikai ellentmondására is utal. Jelzi a globalizálódó gazdaság egyre sürgetőbbé váló újraértelmezésének szükségességét, a technika fejlődéséből származó előnyök jelenlegi eloszlási gyakorlata körül létrejött és a jövőben rohamosan súlyosbodó ellentéteket. Ha nem akarunk újabb és újabb gazdasági válságokba és emberi-társadalmi katasztrófákba sodródni, el kell dönteni, hogy jó-e, ha mindent a véletlenre, vagy éppen a piac remélt mindenható erejére bízunk. A válasz természetesen nem, de a kínálkozó megoldások még így is nagyon széles skálán mozognak aszerint, hogy mennyire mélyen érintik a probléma gyökereit.

A technikai fejlődés a technikai óriáscégek és tulajdonosaik kezébe helyezi a robotizálásból származó anyagi előnyöket, a társadalom döntő részét alkotó kisembereket pedig a folyamatból kizárja, miközben - súlyos ellentmondással - fogyasztói szerepüket feltételezi. Az állam hatalmas, kompenzálatlan probléma-tömeggel találja szemben magát, ami a létbizonytalanságtól és forráshiánytól a munkanélküliségig, közbiztonsági problémákig vezet, kritikus egyensúlyvesztést eredményez. A munkahelyükről kiszoruló tömegek létfenntartásuk és életmódjuk alapjait veszítik el, a gazdasági hatalommal pedig egyre szűkebb réteg rendelkezik, ezzel a társadalom demokratizálódásának folyamata veszélybe kerül, megtörik. Ezek a végletesen negatív következmények csak akkor kerülhetők el, ha a gazdaság és a társadalom eddigi viszonyát, kapcsolati rendszerét átalakítjuk és a gazdaságot a társadalom egyensúlyának, fejlődésének megfelelő módon használjuk.

Annak ellenére, hogy a robotok és az éppen robbanásszerűen fejlődő mesterséges intelligencia a mi munkánkat hivatott elvégezni, nem feltétlenül jár a munkahelyek tömeges megszűnésével, mert a fizikai és a szellemi munka kiváltása mellett annak könnyítésére ugyanúgy felhasználhatók, meghagyva vagy igényelve az emberi irányítást. A gépesítés, automatizálás nem először okoz ilyen helyzetet, ehhez hasonló változások sokasága forgatta már fel az emberi történelmet. Ha várható is az érintett - valóban nagy számú - területeken a munkarendszerek átalakulása, a társadalom működése egyre nagyobb számban kívánja meg új, nem feltétlenül termelő jellegű tevékenységi formák kialakítását, amelyek éppen azt az aktivitást hasznosítják, amelyekhez a nem automatizálható - legmélyebb emberi képességeinket igénylő - képességekre van szükség. Ennek a hiányérzetnek a kialakulása azonban jelentős társadalmi átszerveződéssel jár és meglehetősen időigényes, ezért a problémák megoldása nem ezen a területen fog elkezdődni.

A feltétel nélküli alapjövedelem felvetése első látásra lehet jó ötlet, de csak addig, amíg nem gondolkozunk el a megvalósítás konkrét módján, forrásain és hatásain. A robotok alkalmazásának megadóztatása valamivel közelebb visz a megoldáshoz, de megválaszolatlanul hagyja a probléma érdemi részét: hogyan, milyen módon és arányokban lehet a tömegek életét igazságosan átalakítani. A megnövekvő munkaerő minden bizonnyal jeletős szabadidő-növekedéssel jár, aminek kitöltése újabb társadalmi zavarokat, dilemmákat okozhat. Megengedhető-e a társadalom új tagozódása, a gazdaság és a társadalom céljainak, törekvéseinek elkülönülése, a gazdaságnak a társadalmi céloktól független, magán-, vagy éppen társadalomellenes érdekeket szolgáló működtetése? Van-e lehetőség a gazdasági és társadalmi érdekek azonos alapelvek mentén történő kezelésére, vagy legalább ezek összehangolására? 

Mindez olyan változásokat igényel, amelyek irányítása nem engedhető át személyes érdekeket szolgáló csoportoknak, sem pedig ideológiai irányítás alatt álló köröknek. Nem lehet kérdéses, hogy a robotizálás elterjedésének az emberiséget, a társadalmat, jövőnket kell szolgálnia, nem pedig annak újabb megosztását, válságba sodrását. A gazdasági erőforrások működtetésének kontrollját már nem elég a versenyfeltételek további finomítgatásával alakítani, szükség van a társadalomra gyakorolt hatások szoros megfigyelésére és céljaink megfogalmazására, figyelembevételére, és ehhez hozzá kell igazítani társadalom-irányítási rendszerünket is. Szükség van olyan kontrollált megfigyelő és elemző tevékenységre, amely a gazdasági tevékenység várható hatásait vizsgálja, és azt is, milyen területeken, milyen új megoldásokkal van lehetőség a társadalom működésének segítésére. A politikai vezetés kétségtelenül megnövekvő feladatai mellett a társadalmi vélemény-nyilvánítás megszervezésére is szükség lesz, a lehető legszélesebb nyilvánosság mellett.

A források a robotok által termelt extra nyereségből és a "megtakarított" munkahelyek béréből is fedezhetők, de az aránytalannak és kirívóan szélsőségesnek, negatívnak ítélhető gazdasági magatartás-formák feltárásával, erőteljesebb szankcionálásával is bővíthetők. Ugyanígy a gazdasági tevékenység megadóztatásának nem csak a robotok által "fenyegetett" munkahelyeket betöltők gazdasági kompenzálását kell szolgálni, hanem magát az adórendszert kell átalakítani úgy, hogy a társadalmilag fontos feladatok forrásokhoz, az emberek célokhoz és munkához jussanak. Ehhez erősebb, de felelősebb állam, hatékonyabb társadalmi ráhatás és persze globális szintű összefogás szükséges, ami gondolkodásmódunk racionalizálását is igényli. Éppen ez a legnagyobb feladatunk, és egyúttal a megoldás záloga.

Emberiség válaszúton

Alternatívák

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.