A migrációt előidéző tényezők
Migráció volt, van, lesz - csupán az kérdéses, mi okozza és hogyan kezeljük. Az ok leginkább a helyzetükkel elégedetlen emberek tűrőképességére vezethető vissza, ami a legtöbb esetben nem igényel magyarázatot. Az afrikai, közel-keleti és ázsiai országok számára a nyugati civilizáció gyarmatosító tevékenysége felfordulást, ellentéteket és békétlenséget hozott. Ezt az állapotot és a gyarmatosítókkal szembeni ellenszenvet a fejlettnek mondott demokráciák erőszakos terjesztése a közelmúltban ismét felerősítette, ami sok helyen vezetett véres, szinte már népirtás-jellegű háborúkhoz. Nehéz eldönteni, hogy az arab tavasznak nevezett állapotot előidéző felforgató tevékenység egy átgondolatlan, erőszakos, ideológiai alapú politikai tevékenység volt-e, vagy gazdasági-hatalmi körök tudatos, ám félresiklott hadművelete. A dolgok mai állása és számos tény alapján az sem indokolatlanul jut eszünkbe, hogy jól átgondolt és következményeiben is előrelátott terv végrehajtásának vagyunk tanúi és elszenvedői.
Az Európába irányuló mai tömeges illegális bevándorlásnak azonban más okai is vannak, amelyek között az európai vezetők által hangoztatott, korlátok nélküli befogadási szándék első helyen áll. A migránsok túlnyomó részét éppen ez bátorítja és indítja el végzetes útjukra. A támogatók előszeretettel érvelnek az együttérzés korlátlan kötelezettségével, a képmutatás látszatát sem kerülve. Egy másik, félve kimondott - valójában logikátlan, hazug, értelmetlen és ezért nehezen hihető - mozgatórúgó a megcsappant munkaerő, ami összefüggésben áll a nyugati világ országainak népességcsökkenésével. Éppen e hiteltelenség gondolkodtatja el az embert, arra késztetve, hogy magyarázatként más források után nézzen.
Lassan bizonyítottá és általánosan elfogadottá válik az a nézőpont, hogy szoros összefüggés van a Soros által több, mint három évtizede létrehozott Nyitott Társadalom Alapítvány és az Európát súlyosan fenyegető migrációs hullám között, aminek összekötő kapcsa a szintén általa támogatott NGO-k működése. Ha megvizsgáljuk Soros életútját és módszereit, nehéz nem felfedezni azt a motiváltságot, ami az egyáltalán nem makulátlanul szerzett hatalmas vagyon mellett elengedhetetlen az ilyen társadalom- és történelem-alakító tevékenység megvalósításához. A kérdés ezek után így tehető fel: milyen érdeke fűződik a milliárdos spekulánsnak a tapasztalt, rendkívül súlyos következményekkel járó eseményekhez?
A balliberális érzelmű emberek jelentős része Sorost filantrópnak (emberbarátnak, jótékonynak) gondolja, aminek kétségtelenül vannak alapjai, hiszen az általa alapított vagy támogatott szervezetek sok esetben vettek részt pozitív hatású tevékenységekben. Nem könnyű átlátni, hogy ezek egyaránt lehetnek egy mára már félrecsúszott jószándékú motiváció kezdeti pozitív megmozdulásai, de egy jól átgondolt mesterterv részei is, ami így szerzett támogatókat az öncélú hatalom kiépítéséhez. Ez utóbbi feltételezést erősen valószínűsítik azok a Soros tevékenységéhez kötődő, jól ismert és nem vitatható események, amelyek a filantróp attitűdhöz semmiképp nem illenek, mert gyökeresen ellentétben állnak vele.
Aligha elfogadható tehát az a feltételezés, hogy a Soros-birodalom a szerencsétlen sorsú emberek tömegeinek megsegítését tűzte ki célul. Sokkal valószínűbb, hogy az így gondolkozó, gyakran félrevezetett, saját valódi érdekeiket fel nem ismerő emberek tömegeit ez a politika egyszerűen kihasználja. Az sem életszagú, hogy a tömeges migráció gerjesztésével és támogatásával a cél a nem túl távoli jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező, klímaváltozás miatti népvándorlásra való figyelemfelhívás lenne. Ez a hatás kétségtelenül tapasztalható, noha csupán a már meglévő aggodalmakat erősítette, szándékosnak pedig semmiképp nem minősíthető. Ha valaki a civilizáció vagy a gazdaság megóvásának, fellendítésének szándékát látja a történtekben, azt a valóságos negatív következmények felismerése térítheti észre, persze csak akkor, ha nem vallásos mélységű vakhittel viszonyul a rideg valósághoz.
Mi más mozgathatja a birodalom fejét? Sokan próbálják Soros kizárólagos üzleti motivációját látni a történtekben, de még a legszélsőségesebb logikával sem található olyan kibontakozási változat, amely szerint egy iszlamizált Európa hosszabb távon jövedelmi forrássá válhat. Ha a migránsok ellátására Európa Sorostól kölcsönöket venne fel, azok visszafizetésének esélye a nullával egyenlő lenne egy gazdaságilag lepusztított, szellemileg és kultúrájában megsemmisített kontinensen. Rövid távon, az európai vezetők cinkos közreműködését feltételezve persze nem kizárt némi haszonszerzés esélye, de nagyobb távlatokban gondolkodva az okozott kár sokszorosan felülmúlja ezeket.
Nem hagyhatjuk ki az elemzésből az emberi mozgatórúgókat és a történelmi folyamatokat. A valaha volt birodalmak mindegyikét hatalomvágytól szélsőségesen fűtött, erőszakos és gátlástalan emberek hozták létre, akik mindent ezeknek az ambícióknak a szolgálatába állítottak. Ha kellett, az emberek jóérzésére apelláltak, vagy éppen félelmük erősítésével, esetleg kapzsiságuk felhasználásával radikalizálták őket. Sok, prófétának vélt, de bűnözőnek bizonyult ember is hordozta ezeket az ismertető jegyeket, akik nem rendelkeztek kellő gazdasági vagy politikai hatalommal ahhoz, hogy véres zsarnokká válhassanak. Mindennapi életünkben is találkozunk elvetélt prófétákkal, akikből szerencsére hiányzik a tömegek befolyásolására irányuló ritka képesség.
A világot feszítő negatív erők közül nem hagyható ki a rombolási vágy, amelynek modern kori, ideológiával is felszerelkezett megfelelője az anarchizmus. Számosan vannak olyanok, akik a körülöttük uralkodó körülményeket anélkül akarják elpusztítani, hogy jobb alternatívát tudnának vagy próbálnának mutatni. Sokan nem is tudják magukról, hogy ennek az irányzatnak hódolnak, "csupán" a mindenkori hatalom ellen éreznek fékezhetetlen ellenszenvet. A pszichológiának és a viselkedéstannak kell/ene választ adnia arra, hogy ez a jelenség mennyire tekinthető kórosnak, az viszont szembetűnő, hogy az említett magánbirodalom előszeretettel használja fel ezt a jelenséget és az ilyen beállítottságú embereket.
A kép most már teljes, rajtunk múlik, hogy mennyire hiszünk a logikának és a bizonyítékoknak. Mindenki maga dönti el, hogy összeesküvés-elméletet vagy a valóságot látja a leírtakban.
|