A migráció hatásai
A nyugati civilizációt többnyire úgy tekintjük, mint az emberiség egészének civilizációját. Ez nagyobbrészt igaz is, hiszen fő arculatát a technika adja meg, amely döntően befolyásolja globális fejlődésünket. Az utóbbi évtizedekben azonban a hegemónia több oldalról is veszélyeztetté vált, aminek látványos jelei a világ különböző pontjain bekövetkezett változások. Ezek döntő része összefüggésben áll a népességszámnak a technika fejlődéséhez köthető hirtelen és váratlan megszaporodásával a miénktől jelentősen eltérő kultúrájú területeken. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki néhány évtized alatt a nyugat országainak lélekszám-csökkenése, ami a technikai haladás nem várt következményein túl a társadalmi és gazdasági fejlődés ellentmondásainak is köszönhető. A két hatás összeadódó ereje vezetett a minden eddigi határon túllépő migráció beindulásához, ami a nyugati civilizációt megteremtő Európa helyzetét ma már létében fenyegeti.
A migráció elősegítésének kimondott-kimondatlan indoka az európai országok munkaerő-forrásának biztosítása, amihez viszont elengedhetelen feltétel lenne a beáramló tömegek asszimilációja. Ha ez nem történik meg, és a remélt utánpótlás kibékítetlen-kibékíthetetlen kultúrális szembenállást tanusít, a korlátozhatatlan módó elszaporodó bevándorlók rövid időn belül eluralják a térséget. Ma jelentős valószínűsége van annak, hogy ez bekövetkezik, és ebben az esetben az európai civilizációt eltörli az ellenőrizetlen migráció. De nem csak életmódunk, életünk is veszélybe kerül, amennyiben nem lennénk hajlandóak átvenni a bevándorlók vallását. Arról nem lehet kétségünk, hogy a technika tovább fejlődik, de ennek egyik fő színtere már nem a mi földrészünk lesz.
A migrációt támogató, zömében balliberális hátterű európai vezetés álszent viselkedését nem csak a humanitáriusnak beállított képmutató mentalitás, hanem a demokráciával számos területen éles ellentétben álló viselkedése is mutatja. Megdöbbentő, ahogy általánossá vált az információ-hamisítás, a saját népességének segítségre szoruló részével szemben tanusított közömbös bánásmód, belső munkaerő-lehetőségeinek figyelmen kívül hagyása és veszély-tudatának szándékos elnyomása. Meglepő az is, hogy a robotizálás, a mesterséges intelligencia használatának terjedésével járó, csökkenőnek beállított munkalehetőségek ellenére haszontalan munkaerővel próbálják feltölteni a fogyatkozó létszámot. Az erre a célra szánt migránsok a várakozással ellentétben nem orvosok és atomtudósok, túlnyomó többségük aligha lesz hadrafogható, viszont a szociális forrásokat minden határon túl igénybe fogja venni. Mindezt a veszélyeztetett tömegek is látják és egyre fokozódó felháborodással fogadják. Kérdés, hogy időben meg tudják-e állítani az ámokfutó politikai magatartást, vagy a migráció kérdése olyan végzetes megosztottsághoz vezet, amely polgárháborús állapotokat teremt, így Európa pusztulását meggyorsíthatja.
A nyugati és az iszlám civilizáció összecsapásában a nyugati technikai fölény csak egy tényező, amit a veszélyhelyzet figyelmen kívül hagyása könnyen hatástalaníthat. A technikát is többféleképpen lehet használni: megelőző, önvédelmi, humánus módszereket alkalmazva, vagy totális háború kirobbantásával, ami elkerülhetetlenül vezetne a legembertelenebb eszközök bevetéséhez és azok következményeihez. A mai világban és a helyzet mai állása mellett erre feltehetően nem kerül sor, annak nagyobb a valószínűsége, hogy a nyugat "beáldozza" Európát ennek elkerülése érdekében. Nem sok kétségünk lehet arra vonatkozóan, hogy a világ más civilizációi könnyek nélkül figyelnék az eseményeket. Az más kérdés, hogy az iszlám nem elégszik meg Európa leigázásával, az egész világra ki akarja majd terjeszteni uralmát. A megnyugtató, békés rendezés elmaradása valamennyi civilizáció számára egyre közelebb hozza a végső, globális összecsapást, aminek földrészünk mostani fenyegetettsége csupán az előjátéka.
|