A meghekkelt demokrácia
Ami mostanáig csak szóbeszéd és találgatás tárgya volt, az dermesztő valóságként, a társadalom arcába csapódva mutatta meg magát a közelmúltban. A messianisztikus elhivatottságát sem leplező pénzmágnás egy ideológiát felépítve és világszerte elterjesztve, az emberiséget, a történelmet akarja megerőszakolni és elképzeléseinek megfelelően átalakítani. Mindehhez rendelkezésére állt zseniális kombinációs készsége és emberismerete, amely a félrevezetés és megtévesztés képességével egészül ki, és amit spekulánsként folytatott, rendkívül sikeres tevékenysége kiválóan szemléltet. Személyiségének jellemző vonásai között található a kegyetlenség, a képmutatás, és persze a másokkal nem törődő törtetés. Ide sorolandó még a hosszú távú előrelátás és türelem, amelyek az előzőekkel párosulva formálták őt rendkívül veszélyessé, akár pénzügyi, akár társadalmi tevékenységét tekintjük. Mindkét területen régen köztudott, hogy a felsorolt jellemzők nem hátrányosak, hanem sikeressé tesznek, a társadalmi tevékenység esetében azonban a végkifejlet nemegyszer vezetett történelmi léptékű katasztrófákhoz.
Megdöbbentő felismerés, hogy a demokráciával jellemzett korban a pénz hatalma ilyen mértékűvé és hatásúvá válhat. Az önmagát filantrópnak beállító spekuláns több évtizede kezdte el hírnevének megalapozását a Nyílt Társadalom Alapítvány létrehozásával, amelynek hangoztatott célja a globalizálódó társadalom egészséges átalakulásának elősegítése lett volna. A valóságos cél azonban olyan szervezet létrehozása volt, amely sikerrel környékezte meg a globális politika irányítóit, átformálva nem csak a támogatott szervezetek alkalmazottait, hanem az őket gyanútlanul követő tömegeket is. Bármennyire is nagynak tűnik az az összeg, amelyet erre a célra fordított, a világ pénzforgalmához képest mégiscsak elenyészik, különösen, ha a vele elért "eredményt" nézzük. Nem csak a demokráciára, hanem az egész emberiségre nézve is elkeserítő és figyelmeztető, hogy mindez kontroll nélkül megtörténhetett, és az egész nyugati világ jelentős része, beleértve a politikai vezetést is, egy önjelölt "messiás" befolyása alá került, pusztán annak pénze révén.
A napfényre került események önmagukban is megdöbbentőek, azonban a helyzet még súlyosabbá válhat, mert hasonló háttérrel, eszmékkel és ambíciókkal rendelkező követők és támogatók jelenlétével is számolnunk kell. Bizonyos pénzügyi és politikai körök összefonódásáról nemegyszer mendemondának tűnő, mégis fenyegető információk látnak napvilágot, amelyek a pénzvilág titokban tartott, de annál hatékonyabb és szélesebb körű demokrácia-befolyásoló tevékenységéről szólnak és a legszélsőségesebb találgatásokig terjednek. Nem összeesküvés-elmélet azonban, hogy az adott körök zűrzavaros, logikátlan, vagy éppen nyíltan pénzhatalom-pártinak bizonyult módszereit követő politikusok rendszeresen találnak menedéket a pénzügyi világ védett birodalmában, érinthetetlenségük bizonyítékaként.
A világot behálózó birodalom lopakodó technológiával bekebelezte a liberalizmus ideológiáját, saját érveivel eltorzítva a sokat ígérő eszmét. Kisajátította az emberiség értékeinek értelmezését és a demokrácia fogalmát kizárólagos használatba vette. Kialakított egy olyan hálózatot, amelyet függetlennek, politika-mentesnek, a tömegek érdekeit szolgáló civil kezdeményezésnek beállítva az emberek szimpátiáját magához ragadta. A háttérben pedig ott van a valóságos civil hátteret imitáló, spekulációból keletkezett óriási vagyon, aminek könyörtelen megszerzése tömegeket tett földönfutóvá, országokat hozott reménytelen helyzetbe.
A jól bevált módszer lényege a mindenki számára hasznosnak és kívánatosnak beállított, azonban sajátosan egyoldalúan értelmezett értékek terjesztése, amelyet ellentmondást nem tűrő stílusban tálalnak fel a társadalom számára. Ennek példáit lépten-nyomon tapasztalhatjuk a kettős mérce alkalmazása kapcsán, de alapvető, az elképzelt új világrenddel azonban ellentétben álló érdekek, elvárások és körök kezelésében is. A káros gondolkodás számtalan mellékhatásával is nap mint nap találkozunk, a politikailag korrektnek titulált beszédmódtól a társadalmi szerveződés meglévő formáinak (család, nemzet) támadásán keresztül a biológiai lét alapjainak, a kétpólusú nemiség létjogosultságának megkérdőjelezéséig.
A politikai magánbirodalom módszerei, eszközei, céljai által kiváltott elemi elégedetlenségi hullám nyomán, a józan ész becsületének védelmében ellenállás alakult ki. A demokrácia elerőtlenedését eredményező helyzet felszámolása azonban még nem kezdődött el, pedig az ehhez szükséges politikai és pénzügyi szabályzások kialakítására elsődleges szükség van. Nem maradhat el az eltorzult gondolkodásmód részletes és rendszeres felülvizsgálata, ahogyan azon emberi, társadalmi értékek elemzése sem, amelyek hivatkozási alapként szolgáltak a liberális újhullám okozta túlkapásokhoz, torzulásokhoz. A megoldás persze nem ezeknek az értékeknek a megtagadása, hanem valós tartalmuknak és helyüknek a megállapítása.
Az eredeti önmagától messzire került liberális irányzat által a nyugati közgondolkodásban okozott károk akkor sem fognak maguktól megszűnni, ha az azt előidézők személye, módszereik, valódi szándékaik végleg napvilágra kerülnek. A mesterségesen átalakított, szélsőségesen egyoldalú mentalitás a társadalom változással szembeni tehetetlenségi ereje miatt feltehetően még hosszú ideig fennmarad, utóvéd-harcokat előidézve bármilyen helyreállítási kísérlettel szemben.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
