Fórum     Blog     Társalgó     Visszajelzés         Home

Kataklizmák és megújulás

Az élettelen és az élő természetben, de a társadalomban is létező nagy horderejű jelenségek, a kataklizmák kettős arcát jól ismerjük már. A szétrobbanó csillagok maradványaiból új csillagok keletkeznek, magukban hordva azokat az elemeket, amelyek a csillagpusztulás révén "termékenyítették" meg az utódokat. A kezdetben csak hidrogént és héliumot tartalmazó, hatalmas csillagok robbanása során keletkezett nehezebb elemek az élet kialakulásához nélkülözhetetlenek, ezért a csillagok első generációja nem hordozhatott életet. A kialakuló élet maga is sokszor került hasonló helyzetbe, amikor valamilyen végzetes esemény nyitott teret a fejlettebb élőlények elterjedéséhez, ahogyan ez a dinoszauruszokat elpusztító meteorit-becsapódás után is megtörtént. A társadalmak fejlődése közben hasonló jelenségeket tapasztaltunk a birodalmakat elpusztító katasztrófák során, amikor új életközösségek és társadalmak jöttek létre a régiek nyomdokain. 

A történelem sajátos megújuló - megújító hatása gyakran forradalmak alakjában jelentkezik, amikor a régi uralkodó réteget és az általa kialakított hatalmi rendszert annak hibái söprik el. A társadalom fejlődése azonban nem egyenes pályán valósul meg, sokkal inkább a véletlenek közötti bukdácsolás mutatja meg a kibontakozás lehetőségét. A mai társadalom és civilizációnk számára ez az út már kevésbé járható, mert az emberiség nagyon közel áll ahhoz, hogy fejlődési perspektíváit eltékozolja. Arra sincs garancia, hogy a fejlettségnek ezen a szintjén a társadalom spontán átalakulással képes kijutni a saját maga okozta válságokból. A természeti tartalékok elhasználása és az egész emberiséget veszélyeztető konfliktus-helyzetek kialakulása olyan mértékben felgyorsult, hogy tudatos társadalom-alakító döntések nélkül az emberi civilizáció fennmaradásának esélyei napról napra csökkennek.

A hagyományos értelemben vett forradalmak tehát itt már nem segítenek, a globális társadalmi tudatnak kell közbeavatkoznia. Mindez pedig nem történhet erőszakkal, a társadalom ellenére, mert az a kialakuló új feszültségeket további kataklizmák felé, ezúttal könnyen végzetes irányba tolhatja el. Nem kétséges, hogy élőhelyünk, a Föld az ember nélkül is képes fejlődni, azonban újabb értelmes létforma, civilizáció kialakulása egyáltalán nem vehető biztosra. Ha mégis megtörténne, esélyei egy tudatos átalakulás nélkül semmivel sem lennének jobbak. Ezért ezt a lépést nekünk kell megtennünk, talán ez az esély arra, hogy a Nagy Szűrő csapdáját elkerüljük. Ha sikerül, utunk akkor sem lesz akadálymentes, de lehetőségeink a döntéssel megsokszorozódnak, mert a kataklizmák kikerülésével soha nem látott fejlődési út állhat előttünk. 

A valóság világképe

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés