Fórum     Blog     Társalgó     Visszajelzés         Home

Jog és jogállamiság

A jogrendszerek kialakításának kezdeti próbálkozásai éppúgy valamilyen érdekkörben születtek, mint a történelem eseményeinek értékelése az ókortól napjainkig. Az igazságszolgáltatás módszereinek és tartalmának közös vonása az, hogy egy adott társadalomban meghonosodott, de többnyire hatalmi érdekeket is figyelembe vevő igazságérzetet igyekeznek tükrözni és megalapozni. A jogrendszert - különösen a valláson alapuló, vagy a vallásos világnézetet magukénak valló vezetésű társadalmakban - a társadalmaktól függetlenül létező, magasabb hatalom által felállított erkölcsi-viselkedési normaként kezelték, amely ennek követői ill. megszegői számára tartalmaz evilági és/vagy azon túli következményeket. A vallást kiegészítő vagy leváltó ideológiák hasonló módon abszolutizálják saját jogrendszerüket, így az adott normák kizárólagos igazságosságába vetett kötelező hitet demonstrálják. 

A jogrendszerek közös tulajdonsága az is, hogy amilyen mértékben eltér a társadalom felfogása a vezető/uralkodó ideológiától, olyan mértékben szenved csorbát az általános igazságérzet az igazságosság jog szerinti értelmezésével szemben. Ebből is következik az, hogy az eltérő ideológiákat támogató tömegek igazságérzete nehezen egyeztethető össze, de még egy ideológiáktól mentes jogrendszer sem lehet képes minden igényt kielégítő működésre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy adott társadalomban az ideológiáktól független jogrendszer nem alakítható ki. A szekularizáció, amely eredetileg az állam és a társadalom funkcióinak a vallástól való elválasztását célozta, mindaddig nem lehet teljes és maradéktalan, amíg a folyamatot nem terjesztjük ki az ideológiákra. Az így létrehozandó jogrendszernek a mindenkori gondolkodási normákat vizsgálva, elemezve és irányítva a társadalom igazságérzetét a lehető legnagyobb mértékben ki kell elégíteni. 

Az ideológiai alapokon álló jog ideig-óráig népszerű lehet, amit a nyugati civilizációban liberalizálódott társadalom-felfogás és jogi intézményrendszer összhangjának egy korábbi példája mutat. Mihelyt azonban az ideológia az ésszerűséghez képest jelentős eltéréseket termel ki, a jogállamiság kérdése is felvetődik, ahogyan ezt korunk számos vitája mutatja. Az ideológiai torzulások által átjárt jogrend védekező ösztönként a másként gondolkodóktól kéri számon a jogállamiságot, miközben saját rendszere távolodott el attól: az ésszerűtlen, természetellenes és érdekeinkkel ellentétben álló ideológiai elvárásokkal szembehelyezkedő tömegek fellépése, a természetes igazságérzet megszólalása a jogállamiságtól való eltérés igazi próbatétele.

Nem könnyű felfedezni azokat a tényezőket, amelyek a liberális ideológia elveinek szürreálissá válásában döntő szerepet játszottak, de ebben nem kerülhető meg az a szembetűnő jelenség, amely a folyamat részeként az elmúlt évtizedekre rányomta a bélyegét. Az egyébként öntevékeny módon társadalmi szerepet vállaló szervezetek egy részének működését nem csak felerősítette, de ideológiai alapon jelentősen - döntően - befolyásolta egy emberbarátnak, filantrópnak beállított erő, aminek jelentős hatását a támogatott és irányított szervezetek még mindig képmutatóan tagadják. A pénzközpontú társadalomban nem példa nélkül álló, már-már természetesnek vélt eset azonban soha nem gondolt következményekkel járt, ami a jogrendszer súlyos torzulásaiban is kezd megmutatkozni. Mindez rövid idő alatt zajlott le, a tömegeket is csak a rájuk nézve rendkívül hátrányos következmények kezdték kijózanítani, miközben a fejleményeket kezdetben - jóhiszeműen vagy beletörődve - természetesnek vélték. 

A történelem hasonló erejű ideológiai ámokfutásai a társadalom befolyásolhatóságát többszörösen megmutatták már. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a jog nem lehet abszolút és tévedehetetlen, ezért nem is bírálhatatlan. Nem fogadható el, hogy az igazság-szolgáltatásról kialakult nézet kimerüljön a jogszolgáltatásban, miközben a tömeges igazságérzet kielégítetlen marad. Egy jól működő jogrendszernek a társadalom szondázására és a közérthetőségre, köztájékoztatásra kell alapulni, azzal együtt, hogy tevékenységét és elveit a mindenkor hatalmon lévők kivételező támogatásától is óvni kell. Ez adja a függetlenség valódi tartalmát, nem pedig egy - kisebbségbe szorult - politikai ideológiának vagy azok híveinek az elvtelen kiszolgálása.

Emberiség válaszúton

Közéleti vitatémák

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés