Fórum     Blog     Társalgó     Visszajelzés         Home

A politikai viták természete

A szembenálláshoz vezető ellentétek kiküszöbölése iránti belső igény súlyos kényszerítő hatást fejt ki az érintett felekre, és az állatvilágban legtöbbször a másikkal szembeni fizikai erőszak formáját ölti. Az érdek-ütközések ilyen kimenetele az emberek esetén is gyakorlat, azonban a beszéd és a társadalmi érintkezési módok fejlődésével fokozatosan visszaszorult. A fizikai erő és ügyesség helyét - számos egyéb eszköz mellett - egyre inkább a beszéd- és vitakészség veszi át, amit jóhiszeműen a másik fél logikai és egyéb érvekkel, szóban történő meggyőzésének is gondolhatnánk.

Az érdekek érvényesítése új eszközzel bővült, a vitakészség különböző tényezői a viták kimenetelében - a vitapartnerek és a külső megfigyelők szemében is - erősen meghatározó tényezővé lettek, az emberek közötti viszonyokat is átformálva. A fizikai és a szellemi képességek nem állnak meghatározó kapcsolatban az ösztönös vagy tanulható vitakészséggel, ami az érdekérvényesítés egyre hatékonyabb tényezőjévé válik, befolyásolva és átalakítva az értékrendet. Az erőszak alkalmazása ezen a téren is velejárója az ellentétek rendezésének, és ez a viták természetében - megtévesztés, félrevezetés, hazugság formájában - burkolt, de fokozódó mértékben van jelen.

A kor jellemző vitaformája a politikai vita, amelynek sok vonása - a mutatni kívánt látszat ellenére - egyre távolabb kerül a másik fél meggyőzésére irányuló szándéktól, miközben az alkalmazott módszerek között teret kapnak a tisztességes elvárásoktól távol álló eszközök. Ezek a szándékok és módszerek persze nem csak a politikai - világnézeti vitákra vonatkoznak, és nem is a kor találmányai, azonban a kétes vitamódszerek - a  média jóvoltából - ezen a területen feltűnővé váltak.

A politikai vitákról nagy általánosságban elmondható, hogy nem a vitapartner meggyőzésére irányulnak, gyakran olyan szándékok sem jellemzik, amelyek a hallgatóság bizonytalankodó részének szolgálnának nyomós érvekkel. A fő cél legtöbbször a közvetítő média célközösségének világnézeti megerősítése. Emiatt sokkal inkább szolgálják az adott politikai nézetet és egyben a média önfenntartását, mint a vitatémákról való logikus, ésszerű gondolkodást. A viták során elhangzottak a szimpatizálók számára bizonyosságot, megerősítést és további érveket szolgáltatnak, a másik tábor számára pedig az ellenérzés fokozódásához járulnak hozzá.

A kifogásolható eszközök széles skálája létezik, és a megfigyelő csak nagy gyakorlattal, alapos elemzéssel képes felismerni alkalmazásukat. Messze a teljesség igénye nélkül, csupán a könnyen tettenérhető eszközökben válogatva említhető a hazugság, a tények meghamisítása, elferdítése, hamis hangsúlyosság látszatának keltése, elterelés, személyeskedés, stb.

Bár általában egyik fél sem teljesen mentes a negatív vitaelemektől, a vitaázók nem egyforma mértékben folyamodnak a kifogásolható módszerekhez. Többnyire akkor használják ezeket, ha a vitapartner olyan, könnyen elfogadható vagy nyomós érveket ad elő, amelyek a követett álláspontot hathatósan gyengítik, ezzel a másik fél vitaelőnye erősödik. Árulkodó és hiteltelenítő hatású, ha a vitázó döntően ezekkel az eszközökkel él. A vitához való hozzáállás jellemzői között találjuk a másik fél érvelésének megzavarását célzó gyakori félbeszakításokat, de a vitaidő közbeszólásokat provokáló, aránytalan birtoklását is. 

Bár a politikusok között lefolytatott viták gyakran tényleg hatással vannak a tömegek egy részére, erősen kétségbevonható, hogy a tisztánlátást szolgálják. A bizonytalanok, kételkedők figyelmét gyakran olyan tényezők ragadják meg, amelyeknek a logikához, a valósághoz kevés közük van. Lehet, hogy a választások során pillanatnyi előnyt vagy hátrányt okoznak, de ezzel azt a felet is a kevésbé tisztességes módszerek igénybevételére kényszerítik, amelyik nem szívesen él ilyen eszközökkel. Igy végül az jár jól, aki az eszközök használatában nem válogatós, az ilyen természetű vitákban tehetségesebb. Ez viszont nem a célokról és a megvalósítás módjáról szól, hanem az erőszak egyik kifinomult formája, ami aláássa a természetes és célravezető fejlődést. 

Emberiség válaszúton

A politika útvesztői

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.